Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eljárás célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.
A veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet lehetővé teszi a gazdálkodó szervezeteknek számára a reorganizációt lefolytatását, ami egy gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, melynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.
Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet, kivéve, ha
a) végelszámolás alatt áll,
b) a jogerős bírósági határozatot közzétették csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás vagy kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás megindítása tárgyában,
c) a reorganizációs eljárás elhatározását megelőző egy évben reorganizációs eljárás alatt állt,
d) olyan hitelezői követelés vonatkozásában kezdeményezi a reorganizációs eljárás lefolytatását, amivel összefüggésben büntetőeljárás keretében vagy nemzetközi bűnügyi együttműködés alapján a vállalkozás valamely vagyoneleme zár alá vételre vagy lefoglalásra került, vagy a vállalkozás ellen vagyonelkobzást rendeltek el,
e) a vezető tisztségviselője büntetőjogi felelősségét a reorganizáció elhatározását megelőző 5 éven belül gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény vagy pénzmosás miatt jogerősen megállapították, vagy
f) a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számviteli törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre.
A fenyegető fizetésképtelenség olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A vállalkozás azon szerződéses partnere, akivel a vállalkozásnak olyan tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt, nem függesztheti fel a még nem teljesített szerződése teljesítését, a szerződést nem mondhatja fel, és semmilyen módon nem módosíthatja egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel, kizárólag azzal az indokkal, hogy a vállalkozás reorganizációt határozott el, a bíróság elrendelte a vállalkozás reorganizációját, vagy reorganizációs eljárásban a bíróság moratóriumot rendelt el. A szerződéses partner ezzel ellentétes jognyilatkozata semmis. A vállalkozás vezető tisztségviselőjének a szerződéses partner számára írásban kell nyilatkozzon arról, hogy a vállalkozás képes a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás reorganizációs eljárás időtartama alatt esedékessé vált ellenértékének megfizetésére. A szerződéses partner szabadul a korlátozások alól, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a jognyilatkozatát visszavonja, vagy ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségével a reorganizációs eljárás időtartama alatt 30 napot meghaladó késedelembe esik.
A reorganizációs eljárás polgári nemperes eljárás, lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Az eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet és reorganizációs szakértő közreműködése kötelező. Szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el, aki kijelöli a vállalkozás reorganizációjában közreműködő, a nevében eljáró természetes személy reorganizációs szakértőt. A reorganizációs szakértő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a reorganizációs eljárás alatt álló vállalkozás, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.
A reorganizáció elhatározása
Kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. A vállalkozás döntéshozó szerve dönt válságkezelési stratégia elfogadásáról és a fizetőképesség helyreállításáról vagy a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. A vállalkozás döntéshozó szerve a határozatában megállapítja a reorganizáció kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 8. nap. A reorganizáció és a reorganizációs eljárás kezdeményezése a létesítő okirat módosítását nem igényli. A vállalkozás döntéshozó szerve határoz az előzetes reorganizációs tervben szereplő hitelezői követelések elismeréséről is.
Az eljárás megindítása
A vállalkozás a határozata meghozatalának napjától számított 8 napon belül a bíróságnál kérelmet nyújt be a reorganizációs eljárás elrendelése iránt. A bíróság a kérelmet a polgári perrendtartásban meghatározott okokon túl a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül visszautasítja akkor is, ha reorganizációs eljárásnak nincs helye, vagy ha a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelem bírósághoz érkezdésének napján már fennálló ok miatt a vállalkozás felszámolását a bíróságnak hivatalból el kell rendelnie. Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a reorganizációs eljárás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül végzést hoz. Ezt a végzést nem kell közzétenni a Cégközlönyben, a reorganizációval kapcsolatos adatok nem nyilvánosak. A reorganizációs eljárás iratainak megtekintését, az iratokba elektronikus úton történő betekintést és az iratokhoz való hozzáférést a bíróság csak a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőjének, jogi képviselőjének, a reorganizációs szakértőnek és a reorganizációba bevont hitelezőnek teszi lehetővé, és az ügy adatairól is csak a részükre adható felvilágosítás.
A reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálata
A reorganizációs szakértő a bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül elvégzi a vállalkozás vezető tisztségviselője előterjesztésének előzetes szakértői vizsgálatát. Ebben állást foglal arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására. Ha alkalmasnak találja a reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz való érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratóriumot elrendelő végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére. Ellene fellebbezésnek nincs helye. A moratóriumról hozott végzés a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a moratórium a vállalkozást a végzés kézhezvételétől illeti meg, és a vállalkozás köteles a végzésről értesíteni a számláit vezető pénzügyi szervezeteket, továbbá a fizetési haladék a vállalkozást a reorganizációba bevont hitelezőkkel szemben a moratóriumot elrendelő végzés kézhezvételétől illeti meg.
A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait az adós köteles teljesíteni, ha pedig annak jogalapját vagy összegét vitatja, az erre vonatkozó jognyilatkozatát a tartozás esedékessé válásától számított 20 napon belül írásban köteles a jogosulttal közölni. Ha vállalkozás a moratórium időtartama alatt a hitelezői érdekeket súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít, a reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti. A bíróság a moratóriumot megszünteti akkor is, ha reorganizációs szakértő megállapítása szerint a vezetőt tisztségviselő által a reorganizáció elhatározásáról készített okirat valótlan adatot vagy tényállítást tartalmazott, vagy a vállalkozás nem működik együtt a szakértővel, a reorganizációs szakértő felhívása ellenére nem kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, vagy a tárgyalások lefolytatásával felhagyott. A bíróság a kérelemről annak beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz.
A bíróság a moratóriumot a vállalkozás kérelmére legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével a moratórium időtartama alatt nem állapodott meg a reorganizációs tervről, azonban a vállalkozás csatolja a reorganizációs szakértő szakmai véleményét arról, hogy a meghosszabbított moratórium időtartama alatt az eljárásba bevont valamennyi hitelezővel a megállapodás megkötése valószínűsíthető.
A reorganizációs eljárás
A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja. A moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást. Ettől az időponttól a vállalkozás döntéshozó szerve pedig nem hozhat olyan döntést, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza, nehezíti, vagy az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázattal járna. A reorganizációs szakértőt természetesen a vállalkozás üzleti titkot és egyéb magántitkot tartalmazó adataival kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli, ide nem értve azokat az információkat, amelyek a hitelezőkkel történő egyeztetéshez, valamint a bírósági eljáráshoz szükségesek.
A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek. Az új vagy átmeneti finanszírozás minden olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a reorganizációs eljárás, illetve a reorganizációs terv végrehajtása során is folytathassa működését, vagy a reorganizáció célját szolgáló átszervezést hajtson végre. A reorganizációs tervben a hitelező – ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is – a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat. A reorganizációs terv végrehajtása nem lehet hosszabb, mint két év.
A reorganizációs eljárás befejezése
Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a reorganizációs terv elkészítésével összefüggésben készített új közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt benyújtja a bíróságnak, aki a tervről a kérelem beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz.
A bíróság a reorganizációs tervet jóváhagyja, és a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak, egyéb esetben végzéssel megtagadja azt.
A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül. A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja a teljesítési határidő elteltét követően az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól.
A reorganizációs eljárás megszüntetése
A bíróság a reorganizációs eljárást megszünteti,
– ha a vállalkozás ellen jogerősen csődeljárást, felszámolási eljárást, kényszertörlési eljárást vagy kényszer-végelszámolást, egyszerűsített törlési eljárást rendeltek el, vagy a vállalkozás ellen, illetve a vállalkozás valamely vagyonelemére vonatkozóan zár alá vételre, lefoglalásra, vagy vagyonelkobzásra irányuló eljárást, intézkedést rendeltek el,
– ha a végleges reorganizációs terv határidőben nem került a bírósághoz benyújtásra, és a bíróság a kérelmet az érdemi vizsgálatot megelőzően erre tekintettel nem utasította vissza,
– ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a kötelezettségét megszegi, vagy ha a reorganizációs szakértő tudomására jut, hogy a vállalkozás a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a reorganizációs szakértő erről történő értesítése alapján.
Ha a reorganizációs eljárás reorganizációs terv bírósági jóváhagyása nélkül kerül megszüntetésre, és a reorganizációba bevont hitelező a vállalkozás ellen utóbb a felszámolás elrendelése iránt nyújt be kérelmet, kérelmében a csődtörvény szerinti fizetési felszólítás megküldését nem kell igazolnia arra a követelésére vonatkozóan, amely a reorganizációs eljárásnak is tárgya volt, és az adós végső teljesítési határidejének a reorganizációs eljárás megszüntetéséről rendelkező elsőfokú végzés hitelező általi kézhezvételének napját követő napot kell tekinteni.
Az átmeneti és új finanszírozás védelme
Az az átmeneti vagy új finanszírozást tartalmazó jogügylet, amelyet a reorganizációs szakértő jóváhagyott, és a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben szerepel, a csődtörvény alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása. Ha a vállalkozás felszámolását a reorganizációs eljárás jogerős befejezésétől vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelik, a reorganizáció során átmeneti, illetve új finanszírozást nyújtó hitelező követelésének kielégítésére a felszámolási költségek szerinti hitelezői kategóriában, a felszámolási költségek hatálya alá tartozó hitelezői követelések között elsőként kerül sor.
Kapcsolódó állami intézkedések
Az állam a reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan külön jogszabály alapján az európai uniós joggal összhangban finanszírozási eszközöket nyújthat a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez. Az adóhatóság az adózó kérelmére mellőzi a visszatartási jogának gyakorlását akkor is, ha a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) elmaradása az adózó reorganizációját veszélyezteti, és az előzetes reorganizációs terv alapján a tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Nyilvános reorganizációs eljárás
A vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki.
