Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hazai munkavédelem állami irányításában bekövetkezett szervezeti változások áttekintése mellett az egyes állami feladatok elmaradásáról, a munkahelyek ellenőrzésében észlelt visszaesésről és nem utolsó sorban a hazai munkavédelmi oktatás nehézségeiről szóltak a Fórum vitaindító előadásai, amelyek inspiráló alapot teremtettek egy előremutató, az előadók és a hallgatóság együttes részvételével zajló tervezésnek. A program összegzésének kiemelt aktualitást ad az április 28-án esedékes, Munkahelyi Balesetben Megsérültek és Elhunytak Nemzetközi Emléknapja is.
„Amikor az Európai Unióban küzdenek az emberek az állásokért, illetve állásuk megtartásáért, vannak olyanok, akik megkérdőjelezik a munkabiztonsági és munkaegészségügyi törekvések és szabályok szükségességét. Ugyanakkor, az emberi szenvedésen túlmenően, a világon 2 millió emberáldozatot is követelő munkabalesetek a világ GDP-jét akár 4%-al is visszavethetik” E gondolatok vezetik be a 2012 szeptemberében létrehozott Budapest Nyilatkozatot, ami a hazai ipari környezetvédelem, munkaegészségügy és munkabiztonság (EHS) kiemelten fontosnak tartott alapelveit rögzíti, egyfajta útmutatásként.
A Budapest Nyilatkozat többek között megfogalmazza a munkavédelem pártokon és politikán átívelő fontosságát, valamint azt, hogy bár az egyén viselkedése nagyban függ a környező kultúrától, világnézettől, történelmi háttértől és beállítottságtól, de folyamatosan fejleszthető és fejlesztendő az egymástól és az alkalmazott rendszerekből való tanulás által.
A Fórum ötletgazdái a Budapest Nyilatkozat gondolataiból és a Magyarországi helyzetből kiindulva rendezték meg a kritikus hangvételtől sem mentes, ugyanakkor konstruktív, segítő szándékú szakmai programot március végén. A hazai munkahelyek biztonsági viszonyairól szólva a program egyik ötletgazdája, szervezője Varga István hangsúlyozta, hogy az utóbbi években láthatóan megszaporodtak a kedvezőtlen jelenségek a magyar munkavédelem területén.
Gyakoribbak a gondatlanul illetve szándékosan elkövetett szabálytalanságok, amit sajnos a hatóság egyre mérséklődő ráhatása mellett a munkáltatók és sajnálatos módon a társadalom többsége is eltűr vagy közönnyel visel. Érdekes jelenség, hogy a szakemberek és a munkavállalók többsége is jól ismeri a követelményeket, de ennek ellenére egyre távolabb kerül Magyarország a nyugatabbra fekvő, sőt több szomszédos állam munkavédelmi kultúrájától, az ott élő és ott dolgozó emberek biztonságtudatától, szemléletmódjától.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
|
 |
A Fórumon elhangzó gondolatokat összegezve a Varga István előremutató javaslatként az egységes, következetes és rendszerszemléletű a fellépésben (úgy a szakma, mint az állam képviselőinek részéről), a látszatmegoldásoktól mentes, tényleges a munkavédelemmel kapcsolatos tevékenység térnyerésében, az ehhez szükséges források – akár pályázati, akár egyéb támogatási lehetőségek révén történő – biztosításában és a jó gyakorlatok felkarolásában és hatékony népszerűsítésében, elismerésében látja a megoldást. Emellett, fontosnak tartja a nem megfelelő munkáltatói magatartások határozott, minden lehetséges és törvényes eszköz igénybevételével történő megszüntetését, például az egyes munkáltatói csoportok kivételezett helyzetének megszűntetésével. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert például a kis-és középvállalkozások jelenlegi, jogszabályokkal is megerősített, kivételezett helyzete társadalmi feszültségeket gerjeszt, növeli a szegmensre amúgy is fokozottan jellemző szabálytalanságok és munkabalesetek számát, ugyanakkor növelik a korrupció kockázat is.
A szakmai találkozón felidézték a szakterület legmagasabb szintű társadalmi egyeztető fórumának, a Munkavédelmi Bizottságnak a 2015. március 18-án megtartott plenáris ülésen dr. Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár felszólalását, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat igen fontos feladatnak tartja a munkavédelemmel kapcsolatos tevékenységet. Az Államtitkár tolmácsolta a kormányzat elvárását, amelynek értelmében a munkavédelem területén is meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a javuló gazdasági és foglalkoztatási adatokkal párhuzamosan a munkavédelmi helyzet egy kedvező fordulattal javuló pályára álljon.
További igényként hangzott el, hogy kezdődjön el az a szakmai munka, amelynek eredményeképp elkészül a hosszú távú és reális célokat tartalmazó nemzeti munkavédelmi koncepció. Ehhez az alkotó munkához kívánnak hozzájárulni a „Fórum a munkavédelemért” rendezvény résztvevői, szervezői a fórum összegző dokumentumával. Hiszünk abban, hogy az érintettek és érdekeltek nyílt, inspiráló párbeszéde, vitája csak javára válhat egy hosszútávra szóló Nemzeti Munkavédelmi Politika összeállításának.
