Sokadszor a távmunkáról – interjú Tóth Addriennel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az atipikus foglalkoztatási formák közül a távmunka jelentős hozadékkal kecsegtet, alkalmazása hatással van a kulcspozícióban lévő munkatársak megtartására, kevesebb a hiányzás és a táppénzes állomány, valamint kisebb a fluktuáció. Magyarországon sokan szeretnének távmunkában dolgozni, azonban a lehetőségek szűkre szabottak. Cikkünkben Tóth Adriennt, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagját részletekbe menően kérdeztük a távmunka lehetőségeiről, szabályairól, előnyéről és hátrányáról annak reményében, hogy a cikk olvasása kapcsán a munkáltatók bátrabban fordulnak ehhez a foglalkoztatási formához.

Tóth Adrienn, a Szegedi Tudományegyetem Állami- és Jogtudományi Kar Munkaügyi Kapcsolatok szakán végzett munkaügyi szervezőként 2005-ben. 2003-ban került kapcsolatba a távmunkával és jelen volt a Magyar Távmunka Szövetség alapító közgyűlésén. Pályája elején személyzeti tanácsadással, munkaerő-közvetítéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozott, majd 2006 óta az IT szektorban vállalati HR menedzsmenttel, többek között szervezetfejlesztéssel foglalkozik. Kisgyermekes anyukaként jelenleg a Sonrisa Informatikai Kft. HR vezetője, ahol részben távmunkában dolgozik és a szoftverfejlesztési projektszervezetre jellemző belső HR szolgáltatásokkal, úgymint tehetségmenedzsmenttel és közösségépítéssel foglalkozik. Tíz éve tagja a Magyar Távmunka Szövetségnek, 2007-től elnökségi tagja, majd 2009-től a Felügyelő és Ellenőrző Bizottság tagja volt. 2011 óta ismét elnökségi tagnak választották. Azóta is aktív szerepet vállal a Szövetség munkájában, a távmunka elterjesztésében, népszerűsítésében.

Hogyan határozhatjuk meg a távmunka fogalmát?

A távmunka egy munkaszervezési mód. Lényege, hogy a vállalat központjától eltérő helyen lévő munkakörnyezetben, infokommunikációs eszközök segítségével a távmunkás teljes értékűen el tudja látni az egyes munkafeladatokat. Munkaszervezés szempontjából akár munkaviszonyban, vállalkozói jogviszonyban vagy önfoglalkoztatóként is működhet.

A távmunkavégzés jogi szabályozását a 2012. július 1-jétől hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XV. fejezetének 87. alcíme tartalmazza. Ez alapján jogilag azt tekintjük távmunkának, amely mögött érvényes munkaszerződés és munkajogviszony áll. A távmunkára azonban további törvények és más jogi instrumentumok is vonatkoznak. Ilyen például a 2002-ben született az Európai Távmunka Keretmegállapodás, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény vagy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény. A személyi jövedelemadóról szóló 1997. évi CXVII. törvény a távmunkavégzéshez szükséges anyagi és nem anyagi eszközök beszerzésének költségére, az eszközök amortizációs költségére, a kommunikációs csatornák használati díjára, a bérleti díjra, az infrastrukturális költségek elszámolására irányadó szabályokat tartalmazza. A munkavédelmi előírásokat a távmunkahelyekre is kiterjesztették, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény VII/A. Fejezete a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait rögzíti. Az előírások betartását különböző minősítési szempontok, ellenőrzések és formális eljárások garantálják.

Melyek azok a munkaterületek, ahol távmunkában dolgozhatnak a munkavállalók?

A távmunka annak munkaszervezési jellegéből adódóan elsősorban munkafeladatra definiálható, azaz a távmunkás a munkaköréhez tartozó munkafeladatok ellátását végzi. A legtöbb irodai munkakörben vannak olyan munkafeladatok, amelyek alkalmasak lehetnek távmunkára, de olyanok is, amelyek nem végezhetők távmunkában. Távmunkában való ellátásra azon munkafeladatok a legalkalmasabbak, amelyek inkább szellemi, mint fizikai aktivitást igényelnek, erősen támaszkodnak az információfeldolgozásra, egyértelműen megfogalmazhatók vagy önállóan végezhetők, világos céljaik és mérhető eredményeik vannak, nem igényelnek különleges, helyhez kötött vagy drága berendezéseket és infrastruktúrát, valamint csak minimális közvetlen ellenőrzést igényelnek.

Példa lehet a távmunkában végezhető munkafeladatokra adatrögzítési területen a nyomtatványok rögzítése, adatok módosítása, rendelések rögzítése, dokumentálási feladatok; telefonos értékesítés és ügyfélszolgálati területen az ügyfelek megkeresése, tájékoztatása, értékesítési információk szolgáltatása, információs szolgáltatás, piackutatás, információszolgáltatás, értékesítési információk szolgáltatása, termékvonal; informatikai területen a programozás, programtesztelési feladatok, szoftverek dokumentálása, rendszerek felügyelete, programtesztelési feladatok, rendszerek dokumentálása; pénzügy területen a könyvelés, adóbevallások készítése, számlaforgalom és pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, jelentéskészítés; humán területen a munkaügyi adminisztráció, munkaidőadat-feldolgozás, bérszámfejtés, társadalombiztosítási ügyvitel és számfejtés, hatósági adatszolgáltatások, munkáltatói juttatások kezelése.

Milyen formái vannak a távmunkának?

Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia

Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás. A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában. Tekintse meg kedvezményes csomagajánlatunkat >>

Távmunka típusairól több szempontból, de legfőképp a munkavégzés helye és a munkavégzés rendszeressége szerint beszélhetünk. Munkavégzés helye szerint távmunkát végezhetünk otthonunkban, ügyfél és iroda közötti mobil távmunkában, zárt munkaközösségben, úgymint távmunka házban vagy közösségi irodában, de egy parkban vagy kávéházakban is lehet távolról dolgozni.

Munkavégzés rendszeressége szerint alkalmi/ad hoc, részleges/váltott vagy folyamatos távmunkavégzés is lehetséges. Otthoni távmunkáról beszélünk, ha a távmunkás havonta legalább egyszer otthon végez munkát, rendelkezik a munkaadóval való kommunikációs kapcsolat felvételéhez szükséges technológiai berendezéssel. Távmunkában végezhető feladatot kap, valamint képes és hajlandó megfelelő önállósággal és szervezettséggel otthon végezni a munkáját. Ilyenek például a programozó, adatrögzítő munkakörök.

Mobil távmunkáról beszélünk, amikor a munkavégzés helyszíne a munkavégzés tartalmától függően változik. A mobil távmunkás laptop, illetve egyéb mobil kommunikációs eszköz segítségével tartja a kapcsolatot munkáltatójával, ugyanakkor a vevőkkel, megrendelőkkel személyes kontaktust alakít ki, például ilyen lehet az értékesítő, kárfelmérő, tanácsadó munkája.

Távmunka-ház a munkáltató telephelyétől távol eső irodát jelent, lényege, hogy a munkáltató alakítja ki a munkakörnyezetet saját távmunkásai számára. A modern számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket közel kívánják vinni a foglalkoztatottak/foglalkoztatni kívántak otthonához. Ez a forma általában az agglomerációban, vidéki településeken kialakított számítógépes munkahelyeknél terjedhet el. A hagyományos irodához hasonlóan megoldható a munka feletti ellenőrzés. Ez a módszer költségcsökkentési lehetőséget biztosít, a munkavállalók regionális irodákban látják el a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését harmadik fél látja el (például helyi önkormányzat). Példaként említjük a call-center, könyvelés, adatrögzítés munkaköröket.

Alkalmi távmunkáról beszélünk, amikor a munka rendszeressége nincs meghatározva, a munkavégzés külön jóváhagyással, alkalmi jelleggel történik, például ajánlatok és szerződések készítése, marketingakciók előkészítése, kutatások folytatása.

Részleges távmunka, amikor a munkavállaló előre meghatározott rendszerességgel végezheti munkáját távmunkában, például heti egy-két nap, heti két-három nap.

Végül folyamatos a távmunka, ha a munkavállaló folyamatosan a telephelytől távolról látja el feladatait, például call-center, adatrögzítés, monitoring feladatoknál.

Mi az előnye és hátránya egy cég számára, ha távmunkásokat foglalkoztat?

Azok a vállalatok, akik valamilyen távoli munkavégzési formát alkalmaznak, pluszértéket realizálnak ennek a munkaszervezési struktúrának köszönhetően. Kétségkívül a távmunkának számos előnye van. Eddigi felméréseinkből az derült ki, hogy kiemelkedő jelentőséggel bír a távmunka, mint ösztönző, motivációs eszköz, nő a dolgozói elégedettség. Emellett a munkáltatók több mint harminc százaléka hatékonyabb munkavégzést és munkaszervezést, valamint optimalizált erőforrás kihasználást is realizált. Továbbá úgy ítélik meg, hogy a távmunka alkalmazása hatással van a kulcspozícióban lévő munkatársak megtartására, kevesebb a hiányzás és a táppénzes állomány, valamint kisebb a fluktuáció.

Felmérésünkből kiderült, hogy vannak vállalatok, akik tudatosan a távoli munkavégzésre építkeznek, ilyen például a kisgyermekes anyukák reintegrációs programja.

A munkáltatók rugalmas stratégiája mögött a szakmailag kulcsfontosságú kollégák megtartása áll, amelyet szakértőként úgy tapasztalunk, hatásos eszközként funkcionál a családbarát munkahelyek kialakításához, a munka-magánélet egyensúly megteremtése mellett vagy éppen az irodaterek optimalizálásához, a desk-sharing funkció bevezetésével egyidejűleg. A távmunka erősíti a munkáltató és a munkavállaló közti bizalmat, és jót tesz a cég imidzsének is, akár toborzás szempontjából is.

Az általunk megkérdezett cégek technikai szempontból leginkább munkabiztonsági, munkavédelmi problémákat látnak, ezért tartózkodnak a bevezetéstől. Számukra az egészséges és biztonságos munkavégzési terep kialakítása, karbantartása, ellenőrzése a cél. Az irányadó jogi (munkajogi, munkavédelmi, adójogi) szabályozásban még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Vezetésszervezési szempontból a legnagyobb problémát a vállalatvezetési filozófia, a tulajdonos és/vagy felsővezetői támogatás hiánya jelenti. Ezeknél a vállalatoknál a munkavállalóba vetett bizalomhiány is fellép, valamint nehezen emészthető az a tudat, hogy a munkavégzés ellenőrizhetősége átalakul vagy korlátozódik.

Mire kell figyelnie annak, aki távmunkát vállal?

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

Azoknak ideális a távmunkavégzés, akiknek vannak olyan munkafeladatai, amelyeket helytől, tértől, időtől függetlenül bármikor, bárhol el tudnak látni (például adatrögzítés, könyvelés, szoftvertesztelés-fejlesztés, webdesign, fordítás, telefonos ügyfélszolgálat, értékesítés), és ehhez nem szükséges az irodai környezet, a munkatársakkal, főnökkel történő közvetlen személyes kapcsolat.

Távmunkavégzéshez elengedhetetlen, hogy az adott szakterületünkön szakmailag kellően felkészültek legyünk, és rendelkezzünk azokkal a kompetenciákkal, amelyekre nagy szükségünk van távoli munkavégzés során, mint a gyors és hatékony problémamegelőzés és -megoldás, kiváló kommunikációs készség szóban és írásban, alkalmazkodó- és koncentrálóképesség, megfelelő önállóság és szervezettség, időmenedzsment és együttműködés. A távmunka azoknak való, akik rendszerezetten és ésszerűen tudják megtervezni a feladataikat, mindennapjaikat, eléggé proaktívak, és jól viselik az olykor rájuk nehezedő egyedüllétet is. Aki alkotó munkát végez, például szoftvert fejleszt, újságcikket ír, tanulmányt készít és mindezek mellett ki is akar kapcsolódni, annak tökéletes megoldás.

Jogilag arra figyeljünk, hogy csalás áldozatává ne váljunk. Amennyiben munkaszerződést kötnek velünk távmunkavégzésre, akkor biztosan jó helyen járunk. A távmunkavégzésre irányuló munkaszerződést írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a felek nevét, megnevezését, lényeges adatait, munkavállaló alapbérét, munkakörét, és azt, hogy a munkavállaló távmunkát végző munkavállalóként kerül foglalkoztatásra. Nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, de javasolt megállapodni a munkavégzés helyéről. Amennyiben a felek nem rögzítik, akkor a munkavégzés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját a leggyakrabban végzi. Érdemes megállapodni a kapcsolattartás feltételeiről. Kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket általában a munkáltató biztosítja, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. Hasznos rögzíteni a költségviselés és -elszámolás részleteit, módját.

Mészáros Etelka interjújában, amely a HR&Munkajog 2015/3. számában jelent meg, a fentieken túl arról olvashat, hogy miként hat a a távmunka a munkavállalókra, mire figyeljen távmunka esetén a munkaadó, hogyan tudja ellenőrizni a munkáltató a távmunkást, mi a különbség a távmunka és az e-work között, milyen jogok illetik meg a távmunkásokat, és arról is, miként növelhető a bizalom a távmunka iránt.

---