Súlyos ár a nem kötelező szűrővizsgálaton való részvételért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató által lehetővé tett, nem kötelező szűrővizsgálaton való részvétellel kapcsolatos közlekedési baleset nem minősül üzemi balesetnek – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes a munkáltató által a kft. egyik telephelyén szervezett, fakultatív egészségügyi vizsgálatra menet, saját motorjával útközben rosszulléte miatt elesett. A társadalombiztosítási kifizetőhely a felperes balesetét nem ismerte el üzemi balesetnek. Meglátása szerint az orvosi vizsgálat a munkaköri alkalmassághoz nem előírt, ezért a keresőképtelenség oka nem üzemi baleseti jellegű. A másodfokú társadalombiztosítási szerv helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A munkaügyi bíróság eljárása

A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata keretében a felperes amellett érvelt, hogy a baleset munkavégzésével összefüggésben következett be, ezért üzemi balesetnek minősül, a munkaügyi bíróság azonban elutasította a keresetet. Kiemelte, hogy mivel a felperesnek nem a foglalkozása körében kellett a szűrővizsgálaton megjelennie és a vizsgálat nem volt kötelező, azon a munkavállalók önkéntes alapon vettek részt, ezért a felperes balesete nem minősül üzemi balesetnek. A bíróság szerint a balesetet nem külső hatás, hanem a felperes betegsége miatti rosszulléte idézte elő, ezért annak oka nem üzemi jellegű.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)] 52. § (1) bekezdése szerint „Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri”. Ez a rendelkezés a felperes értelmezése szerint magában foglalja azt az esetet is, amikor a baleset a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munkához kapcsolódóan, közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, illetve a munkáltató által nyújtott egyéb egészségügyi szolgáltatás során éri. Így meglátása szerint ebbe beletartozik az a baleset, ami őt a munkáltató által munkanapon, munkaidőben szervezett egészségügyi szűrővizsgálat igénybevételével összefüggésben érte.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a baleset üzemiségének vizsgálata során a munkavédelmi törvény szabályait nem lehetett alkalmazni, a vitás kérdést az Ebtv. rendelkezései alapján kell megítélni. Az Ebtv. 52. § (1) bekezdése szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. A rendelkezés ezen túl üzeminek minősíti az ún. úti balesetet, vagyis azt a balesetet is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, valamint azokat a baleseteket is, amelyek a biztosítottakat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során érik. A társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül a törvény üzeminek azt a balesetet tekinti, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mindezekből következően a balesetnek ahhoz, hogy üzeminek minősüljön, a biztosított által a foglalkozása körében végzett munkával összefüggésben kell bekövetkeznie.

A felperes által nem kötelező szűrővizsgálatra menet elszenvedett közlekedési baleset, függetlenül attól, hogy a vizsgálat lehetőségét a munkáltató munkaidőben biztosította, a Kúria megítélése szerint nem tartozik ebbe a körbe. A munkavégzésnek nem tekinthető, azzal csupán távolabbi összefüggésben levő egyes tevékenységeket az ún. úti baleset fogalma alatt lehet üzeminek tekinteni, vagyis ha közvetlenül a biztosított munkavégzési helye és otthona, illetve szállása közötti közlekedés során következtek be, a társadalombiztosítási ellátás igénybevételekor bekövetkező baleseteknél pedig a biztosított munkavégzési képességét és az azzal összefüggő, különböző ellátásokra való jogosultságát közvetlenül befolyásoló körülményeknek esetén. Mivel a szűrővizsgálaton való részvétel munkáltatói biztosítása a felperes munkajogviszonyból származó jogai gyakorlásával, kötelezettségei teljesítésével, foglalkozása gyakorlásával, munkaköre ellátásával és munkaköri alkalmasságával sem volt közvetlen összefüggésben, nincs olyan oksági kapcsolatot, amely a felperes által a közúti közlekedés során elszenvedett baleset és a foglalkozása körében végzett munkájával való összefüggést, ennek alapján a baleset üzemiségének megállapítását megalapozná, hangsúlyozta a Kúria. Mindezek alapján a testület a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. III. 10.374/2015.) a Kúriai Döntések 2016/7. számában 182. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.