Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hétköznapjainkat jelenleg övező járványügyi veszélyhelyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy mekkora előnye van az elektronikus aláírásnak.
Mivel az alkalmazandó EU-s jogszabály, az eIDAS Rendelet alapján nem lehet megtagadni egy dokumentum elfogadását arra tekintettel, hogy az nem papíralapon, hanem elektronikusan lett aláírva, már alig van olyan felhasználási terület, ahol kötelező lenne a papíralapú ügyintézés, az elektronikus aláírást (szinte) mindenhol el kell fogadni.
Egyoldalú jognyilatkozatok (pl. egy megrendelés, vagy egy munkáltatói felmondás) kapcsán egyértelmű, hogy elektronikus aláírással ellátva érvényes a dokumentum, azonban szerződések megkötése kapcsán számos kérdés merülhet fel attól függően, hogy mindkét fél rendelkezik-e e-aláírással, és ha igen, ezek ugyanolyan típusúak-e (minősített, fokozott).
Gyakori, hogy az egyik fél rendelkezik ugyan elektronikus aláírással, a másik fél viszont kézzel, papíron írna alá. Felmerül, hogy egyáltalán szükséges-e bizalmi szolgáltatónál igényelt elektronikus aláírás a szerződéskötéshez, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatás (AVDH) is megfelelő lehet?
A különböző aláírás-típusok jelenthetnek-e problémát, vagy csupán technikai jelentőséggel bírnak? Szerzőnk részletesen ismerteti a fenti helyzeteket, eközben a kérdésekre is választ ad.
Amennyiben mindkét szerződő fél rendelkezik minősített elektronikus aláírással, akkor a szerződéskötés online úton rendkívül egyszerű és gyors folyamat. A dokumentumon több aláírás is elhelyezhető, így amennyiben ugyanazt a dokumentumot elektronikusan aláírja mindkét (vagy több) fél, a teljes bizonyító erejű dokumentum pár percen belül létrejön és emailben akárhány példányban továbbítható, így az aláírási folyamat akár 2 perc alatt lebonyolítható. Egy szerződés elektronikusan aláírható ugyanilyen módon különböző típusú aláírásokkal is (pl. az egyik fél fokozott biztonságú, a másik fél minősített aláírással), azonban az egyes aláírások bizonyító ereje ilyen esetekben eltérő lesz.
Amennyiben csak az egyik fél rendelkezik e-aláírással, az sem probléma – szerencsére a Ptk. alapján teljesen jogszerűen hozható létre a szerződés, ha azt az egyik fél papír alapon, a másik fel pedig elektronikusan szeretné aláírni. Az ilyen módon való szerződéskötés teljes mértékben megfelel a magyar jognak.
Írásba foglalt szerződést lehet létrehozni akkor is, ha a felek nem ugyanazt a szerződéspéldányt írják alá, akár nem ugyanolyan módon. Ilyen esetben a papír alapú és az elektronikus okirat együtt alkotja a szerződést. Ha rendelkezésre áll az egyik fél által elektronikusan aláírt szerződéspéldány és a partner megküldi az általa papíron aláírt változatot, a szerződés létrejött és ez bizonyítható. A Ptk. 6:70 § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint, ha a külön okiratok tartalmából együttesen kitűnik a felek kölcsönös akarata, úgy a külön okiratokat együttesen írásbeli szerződésnek kell tekinteni. Sőt az írásbeli szerződés akkor is létrejön, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.
Noha a szerződés akkor is bizonyíthatóan létrejön, ha ezt két külön dokumentum igazolja (pl. egy elektronikusan aláírt pdf és egy papíralapú dokumentum), felmerülhet az igény arra, hogy a teljes megállapodás egy dokumentumban látszódjon. Ebben az esetben a papír alapon aláírt változatról hiteles elektronikus másolat készíthető, amely másolatot a másik (elektronikus aláírással rendelkező) fél már elektronikusan írja alá. Az így elektronikusan aláírt hiteles elektronikus másolat írásbeli szerződésnek számít, önmagában tartalmazza a felek kölcsönös akaratnyilatkozatát. (Hiteles elektronikus másolat készítéséről bővebb információk itt érhetők el.
Amennyiben az aláíró rendelkezik elektronikus aláírással, akkor is érdemes ezt a módszert választani a szerződés aláírásához, ha a másik fél majd csak papíron tudja aláírni a megállapodást. Ha ugyanis egy okiraton minősített elektronikus aláírás, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírás szerepel, akkor az okirat az elektronikus aláírásról szóló törvény, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás esetében is vélelmezni kell, hogy az aláírás az aláíróhoz kapcsolható és nem hamisított, ezért mindenképpen javasolható, hogy az elektronikus aláírását használja, aki rendelkezik ilyennel. A papíron aláíró fél számára ilyenkor ingyenesen letölthető programok (pl. https://e-szigno.hu/letoltesek/) állnak rendelkezésre ahhoz, hogy megtekintse és tárolja a partner által elektronikusan aláírt dokumentumot.
Felmerülhet a kérdés, hogy a kormányzat által ingyenesen az állampolgárok rendelkezésére bocsátott azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatás (AVDH) kiválthatja-e jelen helyzetben az elektronikus aláírást. Az üzleti élet szereplői számára egyértelmű a válasz: nem, az AVDH céges ügyek intézésére (jogi személyek nevében való eljárásra) alapvetően nem használható. Az AVDH rendszerében nem megoldott, hogy a felhasználó képviseletre való jogosultsága ellenőrzése kerüljön, így jogi személy, mint dokumentum „aláírója” nem lehet az AVDH szolgáltatás igénybe vevője. Emellett fontos kiemelni, hogy az AVDH-val a dokumentumot csak hitelesíteni lehet (elsősorban az állampolgárok elektronikus közigazgatási ügyintézése céljából), de az így hitelesített dokumentum nem felel meg az írásbeliség követelményének és nem tekinthető úgy, hogy az azonosított személy saját aláírásával van ellátva (mivel a dokumentumot a szolgáltatást nyújtó állami tulajdonú cég, a NISZ Zrt. és nem a felhasználó „írja alá”). A veszélyhelyzetben bizonyos szűk körben, pl. a jogi személyek döntéshozatala során a jogalkotó – elektronikus aláírás hiányában – az AVDH-t is elfogadja, ahogyan kivételesen az emailes kommunikáció is írásbelinek számíthat a Ptk.-ban foglalt szabályokkal szembe menve. Ezek azonban egyedi esetkörök, amelyek vélhetően nem maradnak fenn a veszélyhelyzet elmúltával.
Fentiek alapján egyértelmű, hogy céges ügyek elektronikus intézésére az elektronikus aláírás adja a biztonságos jogi és műszaki kereteket. Az elektronikus aláírás tanúsítványában a magánszemély adatai mellett a magánszemély céges pozícióját (pl. ügyvezető) és a cég nevét is fel lehet tüntetni, így olyan aláíró tanúsítványt is igényelhetünk, amellyel az aláírandó dokumentum (pl. nyomtatvány) külön szerkesztése nélkül cégszerű aláírás készíthető.
