Teltházzal zajlik a XXI. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrádon


A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezi meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. október 15-17. között. A nyitónapon adták át a „Pro Iure Laboris” díjat, a szakmai program fókuszában pedig az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.

Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezető igazgatója megnyitójában kiemelte, hogy idén először „digitális” a konferencia: egyrészt a kapcsolódó kiadványok, szakmai anyagok is elektronikusan állnak a résztvevők rendelkezésére, másrészt minden esemény nyomon követhető egy applikáción keresztül, ahol az előadókhoz kérdéseket intézhetnek és egymással is megoszthatnak információkat a jelen lévők. Felhívta figyelmet arra is, hogy évről évre több száz résztvevővel zajlik a konferencia, ahol az egyedi, színvonalas szakmai programok, különleges események mellett a személyes kapcsolatok építésére is lehetőség nyílik.

A „Pro Iure Laboris Díj” kuratóriuma a Visegrádon évente megrendezett munkajogi konferencia alkalmából ítéli oda, s adja át a Díjat. dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszékének egyetemi docense elmondta, hogy a kuratórium a hagyomány szerint olyan jelöltek közül választ, akik hosszú időn keresztül kiemelkedő érdemeket szereztek a magyar munkajog művelésében, elméleti és gyakorlati tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a magyar munkajog fejlődéséhez. Az idén dr. Cséffán József, a Kúria bírája vehette át a díjat a kuratórium képviselőitől.

Dr. Cséffán József – XXI. Magyar Munkajogi Konferencia (fotó: Wolters Kluwer Hungary)

Dr. Pál Lajos ügyvéd, a konferencia szakmai házigazdája kiemelte, hogy Magyarország húsz éve csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezért amint a csatlakozás évében, úgy idén is számos előadást szentelnek a szervezők annak vizsgálatára, hogy milyen hatással van az uniós jog a hazai munkajogi jogalkotásra, gyakorlatra.

A konferencia nyitóelőadásában a bécsi Wirtschaftuniversität docense, dr. Kovács Erika azt elemezte, hogy miként változott az európai munkajog az elmúlt évtizedekben és milyen új jelenségekre számíthatunk a jövőben. Előadásában kiemelten foglalkozott az EUB ítélkezésének jogfejlesztésre és jogértelmezésre gyakorolt hatásával. Ezt követően Dr. Kun Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető professzora az uniós jognak a magyar munkajogi jogalkotással és joggyakorlattal való kapcsolódási pontjait elemezte számos uniós és magyar joggyakorlati példán keresztül.

Dr. Kovács Erika – XXI. Magyar Munkajogi Konferencia (fotó: Wolters Kluwer Hungary)

A délutáni szekció-beszélgetések három témakör köré szerveződtek:

  • „A tárgyalóteremből jelentjük – tanulságos kérdések, esetek” keretében olyan aktuális problémakörökre világítottak rá a gyakorló munkajogászok, mint a személyiségi jogok sérelme az online térben, a bizonyítás sajátosságai a munkaügyi perben, a munkáltató üzleti titkai és a jogos gazdasági érdek veszélyeztetése, illetve a munkaviszonyban létrehozott művel kapcsolatos jogok. Az előadók dr. Halmos Szilvia, a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának bírája, dr. Kulisity Mária, a Fővárosi Ítélőtábla bírája és dr. Hajdu Edit, Kúriai tanácselnök voltak. Az előadásokat követő beszélgetést dr. Tercsák Tamás ügyvéd moderálta.
  • „Függő vagy önálló? Vita a platform alapú és más a munkajogviszonyhoz hasonló jogviszonyok minősítéséről” – A beszélgetés aktualitását egyrészt az adta, hogy a Kúria nemrégiben fontos döntést hozott az ún. platform alapú munkavégzés megítélése kapcsán, másrészt az Európai Unió Tanácsa a minap megerősítette a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvet, amely a parlament és a Tanács aláírását követően várhatóan novemberben kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos lapjában is. Az előadók dr. Cselédi Zsolt és dr. Sipka Péter ügyvédek – alperesi és felpersi oldalról mindketten jogi képviselőként jártak el abban a perben, amiben az elemzett kúriai döntés született – , és dr. Wellmann Barna a Széchenyi István Egyetem adjunktusa voltak. Az előadásokat követő beszélgetést dr. Berke Gyula egyetemi docens moderálta.
  • A „Külföldiek Magyarországon, magyarok külföldön” című szeminárium keretében a vendégmunkás törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések mellett az előadók érintették a fióktelepeken foglalkoztatott munkavállalók munkajogi helyzetét, illetve a magyar munkaszerződéssel tartósan külföldön foglalkoztatott munkavállalók jogállását is. Az előadók dr. Gera Dániel ügyvéd és dr. Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, valamint dr. Simon Balázs, a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója voltak. Az előadásokat követő beszélgetést dr. Bankó Zoltán a Pécsi Tudományegyetm docense moderálta.

Szekció beszélgetés – XXI. Magyar Munkajogi Konferencia (fotó: Wolters Kluwer Hungary)

Az első nap szakmai programját dr. Lovas Lilla a Microsec Zrt. vezető jogtanácsosa zárta. Előadásában bemutatta hogyan válthatunk át könnyedén és jogszabályoknak megfelelően a papírmentes HR folyamatokra.

A három napos konferencia további programja itt megtekinthető, egy-egy előadásáról a Jogászvilágon hamarosan részletesen is beszámolunk.

(A Wolters Kluwer Hugray Kft. a Jogászvilág kiadója)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 19.

A dolgozók nagy többsége szerint a mesterséges intelligencia javítja munkája hatékonyságát

A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.

2024. november 19.

Mások a Z-generációs elvárások: alkalmazkodniuk kell a munkáltatóknak

A világtörténelemben a Z-generáció a valaha élt legnépesebb generáció, egyes kutatások szerint pedig néhány év múlva a munkaerőpiac közel 30 százalékát teszik majd ki. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a munkáltatók megfelelően illesszék őket struktúráikba, már csak azért is, mert a többi, munkaképes korosztály látványosan zsugorodik. A Z-generáció igényeire érdemes a szervezeti kultúrát is felkészíteni, hisz az ügyfelek között is egyre több fiatal jelenik majd meg.