Tudnivalók a létesítő okiratok kötelező módosításáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiegészítés az OBH a kkt.-k és bt.-k, valamint a szövetkezetek létesítő okiratának kötelező módosításával kapcsolatos közleményeihez.


I. Közkereseti társaságok, betéti társaságok

Kizárólag azoknak a közkereseti és betéti társaságoknak kell 2015. március 15-éig társasági szerződésüket a Ptk. szabályainak megfeleltetni és az ennek bejegyzésére vonatkozó kérelmet 2015. április 14-éig a cégbírósághoz benyújtani, amelyek létesítő okirata a jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseibe ütközik., vagy társasági szerződésüket bármilyen okból (székhelyváltozás, tagváltozás, stb.) módosítják.

A közkereseti és a betéti társaságok társasági szerződését nem kell módosítani, ha

– az általános hivatkozásként utal a gazdasági társaságokról szóló törvényre (Gt.), azaz nem nevesít egyetlen §-t sem;

– a vezető tisztségviselőt üzletvezetőnek és nem ügyvezetőnek nevezi;

Nem kell benyújtani a cégbíróságokhoz arról szóló társasági határozatot, hogy a cég társasági szerződése megfelel a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek – az ezzel kapcsolatos szabályozást a törvényhozás pontosította, a módosítás 2015. február 28-án hatályba lépett [2013. évi CLXXVII. tv., azaz Ptké. 12. § (3) bekezdése].

A Ptk. hatályba léptetéséről szóló törvény nem fenyegeti bírsággal azokat a cégeket, amelyek késedelmesen teljesítik a Polgári Törvénykönyv hatályba lépése miatti módosítási kötelezettségüket – az ezt előíró rendelkezést az országgyűlés hatályon kívül helyezte.

II. Szövetkezetek

A szövetkezetek közül azoknak kell az alapszabályukat 2015. június 15-éig közgyűlésen a Polgári Törvénykönyv szabályainak megfeleltetni és az erre vonatkozó változás-bejegyzési kérelmet a cégbírósághoz 2015. július 15-éig benyújtani, amelyek

– azt bármilyen okból egyébként is módosítanák (székhelyváltozás, fő tevékenységi kör megváltozása, stb.), vagy

– alapszabály valamely rendelkezése a Ptk.-val összhangban nem álló rendelkezést tartalmaz.

Nem kell az alapszabályt módosítani csak azért, mert

– az általános hivatkozásként utal a korábbi szövetkezeti törvényre, tehát nem jelöl meg §-t;

– a vezető tisztségviselőt ügyvezető elnöknek nevezi;

– a vagyoni hozzájárulást részjegyként nevesíti.

Nem kell közgyűlési határozatot hozni arról, hogy az alapszabály megfelel a Ptk. rendelkezéseinek és a szövetkezeti törvény (2006. évi X. tv.) jelenlegi rendelkezéseinek, így nincs is mit benyújtani a cégbírósághoz – az ezzel kapcsolatos szabályozást a törvényhozás pontosította, a módosítás 2015. február 28-án hatályba lépett [2013. évi CLXXVII. tv., azaz Ptké. 18. § (3) bekezdése].

A Ptk. hatályba léptetéséről szóló törvény nem fenyegeti bírsággal azokat a cégeket, amelyek késedelmesen teljesítik a Polgári Törvénykönyv hatályba lépése miatti módosítási kötelezettségüket – az ezt előíró rendelkezést az országgyűlés hatályon kívül helyezte.

Forrás: az Országos Bírósági Hivatal Sajtó- és Kommunikációs Osztálya sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. július 25.

GVH-elnök: Európa versenyképességét fenyegeti a bürokrácia

Európa versenyképességét komolyan fenyegeti a túlzott bürokrácia és a túlszabályozás, amelyek gátolják az innovációt és a fogyasztók jólétét – mondta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az erdélyi Tusnádfürdőn a GVH tájékoztatása szerint.

2024. július 25.

MNB: lényegesen javult a bankrendszer digitális felkészültsége

Az utóbbi évek során lényegesen javult a magyar bankrendszer digitális felkészültsége, a következő időszakban a biztosítási és a tőkepiaci szektornak is föl kell zárkóznia – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank fintech és digitalizációs jelentésének bemutatóján.