Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Február során publikálta az Attorneys at work nevű oldal amerikai ügyvédek körében zajlott közösségi média felmérését. 340 ügyvéd töltötte ki az anonim kérdőívet, az eredményekből a magyar ügyvédek is érdekes következtetéseket vonhatnak le. A Pro/Lawyer Consulting összefoglalója.
Általános megállapítások
A válaszolók 91%-a vallotta, hogy használja a közösségi médiát (például Facebookot, LinkedInt, Twittert, Youtube csatornát, Google+-t vagy Instagramot), sőt, 60%-uk jelezte, hogy ezek a csatornák marketing-stratégiájuk részét képezik. Bár az amerikai szabályozás sokkal megengedőbb az ügyvédreklámokkal kapcsolatban, ezek mind olyan csatornák, melyeket a Magyar Ügyvédi Kamara etikai szabályozásával összhangban is lehet hatékonyan használni idehaza is. Tapasztalataink szerint sajnos az ügyvédek jelentős része nincs tisztában azzal, hogy mit engedélyez a Kamara és mit nem. A két legfontosabb tiltás, amit sajnos be kell tartania az ügyvédeknek, a honlapjukra vonatkozó megkötés. Eszerint nem nevezhetik meg az ügyfeleiket, még azok hozzájárulása esetén sem, továbbá nem nyújthatnak tájékoztatást az áraikkal kapcsolatban. Mind a két témakört csak általánosságban érinthetik, tehát elmondhatják, hogy milyen iparágban tevékenykednek az ügyfeleik, vagy milyen területen végzik a legtöbb munkát (például családjog, bontóperek vagy ingatlanjog). Az árazásról annyiban adhatnak tájékoztatást, hogy óradíjas vagy fix összegű, esetleg ezek kombinációja alapján alakul ki a szolgáltatás ára. Kérdést vet fel, hogy például egy ügyvédi iroda Facebook oldala az iroda honlapjának minősül-e és vonatkoznak-e rá ezek a szabályok? Ha nem, akkor ott beszélhet az ügyvéd az ügyfeleiről vagy az árairól? Ha honlapnak minősül, akkor fel kell-e tüntetni a honlapokra vonatkozó kötelező Kamarai tájékoztatást?
Az ügyvéd továbbá nem tarthat fenn „vendégkönyvet” a honlapján (nem mintha ilyet láttunk volna bárhol az utóbbi 5 évben). E szabálynak az a célja, hogy ellenőrizhetetlenül ne kerüljön fel olyan vélemény, mely túl jó színben tünteti fel az ügyvédet, akár álnéven kommentelő személyek által. Ez viszont elkerülhetetlen egy Facebook oldalon, vendégkönyv létrehozása nélkül is.
Ebből a néhány példából is látszik, hogy a technikai fejlődés ismét „lehagyta” a szabályozást és ezzel tisztázatlan jogi környezetet teremtett.
Jogesetelemzés felsőfokon |
|---|
|
Valós munkaügyi jogvitás ügyek feldolgozása dr. Berke Gyula, dr. Pál Lajos, dr. Lőrincz György és Tálné dr. Molnár Erika közreműködésével. 2015. június 9. – Best Western Hotel Hungária, Budapest |
Sokan ugyan ismerik a szabályozást, de nem tartják fontosnak ezeket a csatornákat, esetleg nem értenek hozzájuk, vagy rosszul használják. Sajnos kevés jó és működő példát látni, és ennek a legfőbb oka az információ hiánya. Hiába tart fenn egy ügyvéd vagy ügyvédi iroda Facebook oldalt, ha először is nem jelöli ki annak a célját. Cél lehet az ügyfelek és potenciális ügyfelekkel való fenntartható kommunikáció akár saját anyagokkal (saját cikkek, jogszabályelemzések vagy emlékeztetők írása), esetleg külső tartalom megosztása (érdekes, a célcsoportot érintő sajtócikkek). Ha az iroda meghatározza a célt, a fenntartható kommunikációhoz idő és hozzáértés kell. Mikor kell posztolni a Facebookra, milyen hangnemben, milyen képpel – ezek mind megtanulhatók, vagy hosszabb idő alatt kitapasztalhatók.
A LinkedIn mindenek felett
Az amerikai válaszadók 91%-a jelen van a LinkedIn-en. Ez szintén olyan terület, ahol a magyar ügyvédek jelentős lemaradással küzdenek. Kevesen vannak regisztrálva, és aki egyszer regisztrált is, nem fordít időt és energiát a rendszeres látogatásra, karbantartásra, ami e remek eszköz kulcsa. A LinkedIn az elsőszámú üzleti célú közösségi oldal, ahol a szakemberek üzleti kapcsolataik építése és gondozása céljából regisztrálnak. A LinkedIn felváltja a névjegycsere intézményét: akivel egyszer találkoztunk professzionális környezetben (üzleti megbeszélés, szakmai konferencia vagy akár egy koktélparti), azt bejelölhetjük a LinkedInen. Nem fogja zaklatásnak, az intim szférájába való beavatkozásnak minősíteni, mivel ő is pontosan abból a célból van regisztrálva, mint mi: bővíteni üzleti kapcsolati hálóját, anélkül, hogy bensőséges információkat kellene kiadnia magáról.
A válaszolók 39%-a gondolta úgy, hogy a LinkedIn a leghatékonyabb ügyfélszerző eszköz. Sőt, azok közt, akik rendelkeznek kommunikációs stratégiával, többet használják a LinkedIn-t a Facebooknál mint azok, akiknek nincs ilyesfajta stratégiájuk.
Személy szerint nem hiszek abban, hogy a LinkedIn lenne a leghatékonyabb ügyfélszerző eszköz, de nagyon jelentős szerepet tölthet be egy ügyvéd kommunikációjában. Amennyiben megfelelő módon alkalmazzák, több célt és funkciót lehet kihasználni, mint a Facebookkal. Ehhez elsősorban egy pontosan és megfelelően létrehozott profil szükséges.
A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban |
|---|
|
Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is. |
A Facebook nem a legjobb csatorna
73%-nak van Facebook profilja, de sajnos a kutatásból nem derül ki, hogy ez személyes vagy céges/professzionális oldal. Itthon is egyre több ügyvéd készít saját Facebook oldalt irodájának. Viszont sokan honlap helyett csak Facebook profilt tartanak fenn, ami ismét egy rossz irány. A Facebook egy kiegészítő platform, ami – ha hozzáértéssel, idő- és pénzbefektetéssel, profi tanács alapján gondozzák -, költséghatékony eszköz lehet az ügyvédi kommunikációban. Sajnos a példák, melyekkel találkozhatunk, átgondolatlanok és nem hatékonyak. Ezért találunk sok 100-200 követővel rendelkező ügyvéd-profilt a Facebookon, melyek jó esetben hetente egy poszttal jelentkeznek. Ez sajnos zsákutcának tűnik, de van belőle kiút! Az iroda, amelyik komolyan gondolja a kommunikációt (és nem feltétlenül a reklámot), annak kidolgozott tartalomstratégiával, megjelenési tervvel kell rendelkeznie. Máshogy, más stílusban kell írni a Facebookra, egy gazdasági magazinba vagy egy jogi folyóiratba, hiába ugyanaz a témája a megjelentetni kívánt anyagnak.
Nincs Szent Grál
Természetesen Amerikában is vannak szkeptikusok: 31% úgy gondolja, hogy egyik közösségi média eszköz sem hatékony ügyfélszerzés céljára. De nem is mindig, és nem is elsősorban arra való. Sok más célt szolgálhat egy közösségi média megjelenés, aminek csak az egyik célja lehet az ügyfélszerzés, a közvetlen ügyfélszerzés pedig még kevésbé ezeken a felületeken történik.
És még egy érdekes adat a végére: azon ügyvédek, akik kommunikációs/ügyfélszerzési céllal jelen vannak a közösségi médiában, 22%-os arányban vesznek igénybe külső segítséget vagy a stratégia megalkotásában, vagy akár a napi üzemeltetés során. És ez a szám a közösségi média platformok összetettségével arányosan növekszik.
