Új uniós irányelv szabályozza jövőre a követeléskezelési piacot

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egységes szabályok vonatkoznak 2024-től a követeléskezelőkre egy jövőre életbe lépő uniós direktíva alapján. Az új szabályozással nyitottabbá válik a piac, eltűnhetnek a szürkezónában működő cégek, csökkenhet a nem teljesítő hitelállomány, ugyanakkor nőhetnek a követeléskezelés költségei – mondta Lencsés Tamás, az EOS Faktor Zrt. ügyvezetője csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen.

Az új EU-s irányelv értelmében a várhatóan kizárólag pénzügyi termékekből származó követelések vásárlása ezentúl nem lesz engedélyköteles a piaci szereplők számára, így bárki, akár magánszemély is vásárolhat követeléseket, követeléskezelést viszont csak engedéllyel rendelkező cégek folytathatnak – fogalmazott a szakember. A szabályozás egyik legfontosabb pozitív hozadéka az, hogy nem engedi meg, hogy egy kintlévőség túl sokáig legyen a banknál, helyette átadja azt egy követeléskezelőnek – tette hozzá.

Az irányelv magyar jogrendszerbe ültetése kapcsán kiemelte: még nem dőlt el, hogy az új uniós direktíva a pénzügyi termékek – jelzáloghitel, fogyasztási hitel, hitelkártyatartozás – mellett a közüzemi tartozásokra is kiterjed-e majd. Az EOS ez utóbbi mellett érvel, ellenkező esetben a pénzügyi termékekre az uniós direktíva, míg a többi követelésre a hitelintézeti törvény lenne az irányadó – mondta, hozzáfűzve, hogy ezt az ellentmondást az egyéb termékre való kiegészítéssel lehetne megoldani.

Hangsúlyozta, a követeléskezelő szektor a hitelezési értéklánc végén áll, de fontos szerepet tölt be a pénzügyi rendszerben: ha nem jól végzi a munkáját, akkor veszteség éri a bankokat, ez a magasabb kockázati felár miatt megemeli a hiteltermékek árát.
Szólt arról is: kutatásuk szerint az év első felében a magyar fogyasztók 30 százalékának keletkezett tartozása, elsősorban az infláció és az energiaköltségek miatt.

A piac közel 80 százalékát felölelő Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) tagvállalatai által kezelt követelések összege tavaly 240 milliárd forintra csökkent az előző évi 295 milliárd forintról. Ennek magyarázata, hogy alacsony maradt a nem teljesítő hitelek állománya a kormányzati intézkedések, mint a hitelmoratórium és a kamatstop miatt, de arra is utalhat, hogy jól végezték munkájukat a követeléskezelők – fűzte hozzá.

A magyarországi követeléskezelési piacot jelenleg meghatározó trendek közül kiemelte: az ingatlan árverezés helyett már jellemzően a hitelezővel együtt értékesítik az ingatlant, így részben vagy egészben visszafizetve az adósságot. Ezzel elkerülhető a jogi eljárás, ami jóval kevesebb fáradalommal és költséggel jár az ügyfél számára.

Lencsés Tamás arról is beszélt, hogy a pénzügyi szektorban a digitális csatornák térnyerése a követeléskezelésben is jelen van, a chatbotok használata egyre elterjedtebb, hiszen segítségével például jóval nagyobb ügyfélállomány kezelhető. A jogszabályoknak azonban még igazodni kell ehhez, példaként említette, hogy az ügyfél értesítésének még mindig az ajánlott levél az elfogadott módja.

Az EOS – a német Otto csoport tagja – 24 országban működik telephellyel, több mint 6 ezer munkatárssal, valamint 20 ezer ügyféllel rendelkezik. Fő célágazatok a bankok, az ingatlanszektor, a szolgáltatóvállalatok, a közművek, valamint az e-kereskedelem.

A nyilvánosan elérhető céginformációk szerint magyarországi érdekeltségük, az EOS Faktor Zrt. adózott eredménye 2022-ben 6,863 milliárd forint volt az előző évi 7,756 milliárd forint után.

(MTI)