Újabb támogatás segíti a hazai kutatás-fejlesztési eredmények iparjogvédelmét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb 89 pályázat nyert iparjogvédelemre összesen 125,8 millió forint támogatást a jelenleg is nyitott szellemitulajdon-védelemre kiírt pályázaton – jelentett be az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

2015 óta hazai vállalkozások, kutatóhelyek, sőt magánszemélyek is folyamatosan nyújthatnak be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz olyan pályázatot, amely a szellemi alkotásaik levédetését támogatja és finanszírozza. Az így levédett szellemi termékek a nemzetközi piacokon is sokkal hatékonyabban hasznosulhatnak.

Hazánkban folyamatosan nő azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek tudatosan figyelnek a szellemitulajdon-védelemre, innovációikra oltalmat szereznek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) és növekedésre fordítják az ebben rejlő lehetőségeket. Azonban a kisebb, kevésbé tőkeerős hazai vállalkozásoknál arra is van számos példa, hogy az oltalomszerzés költségeit már nem tudják kigazdálkodni. Ezt a problémát kezelik az NKFIH által 2020-ban és 2021-ben meghirdetett „Iparjog” felhívások, amelyek jelenleg is folyamatosan pályázhatók, és amelyek révén teljes egészében fedezhetők az ilyen eljárások költségei. A pályázók 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak többek közt a szabadalommal, használatiminta-oltalommal, formatervezési mintaoltalommal, védjegyoltalommal és földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos bejelentéseikhez, eljárásaikhoz – olvasható a KIM közleményében.

Az elmúlt években Magyarországon intenzíven nőtt a bejegyzett védjegyek száma, de így is elmaradunk az Európai Unió átlagától. Hazánkban a kkv-k mindössze 3,4 százaléka rendelkezik bármilyen oltalmazott szellemi termékkel. Ez az arány az unióban 8 százalék fölött van, míg Lengyelországban 10 százalék.

A közlemény idézi György Lászlót, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárát, aki hangsúlyozta: „egy felfedezés csak akkor váltható pénzre, ha jogilag védhető. Ezért ösztönözzük felfedezőinket, hogy minden esetben védjék le ötleteiket. Csak így lesz a magyar ötletből, magyar vállalkozás, magyar márka és magyarországi hozzáadott érték. Ezért támogatjuk pénzzel és szakértői szolgáltatásokkal a magyar felfedezőket”.

A korábbi hasonló célú „Iparjog” pályázati konstrukcióban 2015-2020 között összesen 134 kérelem részesült több mint 215 millió forint támogatásban. A jelenleg is nyitott 2020-1.1.3-IPARJOG és 2021-1.1.1-IPARJOG kódú pályázati felhívások eddig közzétett döntései révén pedig további 118 pályázó jutott összesen mintegy 186 millió forinthoz. A most bejelentett döntésekkel együtt így 2015 óta közel 530 millió forint támogatás segítette és segíti a hazai kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött szellemi termékek védelmét – összegezte a KIM.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. május 21.

A bírói szerződésmódosítás jogintézményének alkalmazhatósága a hatályos Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint

A tanulmány kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk. normaszövege mellett szintén fontos szerephez jut a jogintézményhez kapcsolódóan kialakult bírói ítélkezési gyakorlat, ismertetésre kerülnek továbbá a korábbi és a kortárs magánjogtudomány releváns megállapításai.
2021. augusztus 25.

A felülvizsgálat engedélyezésének gyakorlati kérdései

A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.