Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Utazó munkavállaló munkaidejének nyilvántartása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Munka Törvénykönyve valamennyi munkavállaló tekintetében általános jellegű kötelezettségként írja elő a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamának nyilvántartását, oly módon, hogy abból naprakészen megállapítható legyen a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja is. Mire figyeljen a munkáltató az utazó munkavállaló munkaidejének nyilvántartása során?
A belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval (a továbbiakban: utazó munkavállaló) a munkáltató írásban megállapodhat a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő legfeljebb 24, illetve 60 órára emelésében. A munkáltató az ilyen tartalmú megállapodást is köteles nyilvántartani. A munka-és pihenőidő nyilvántartási kötelezettségének Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályaitól sem a felek, sem kollektív szerződés nem térhet el.
Az utazó munkavállaló munka- és pihenőidejére azonban nemcsak az Mt., hanem a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) szabályai is vonatkoznak. A Kkt. a munkaidő mellett a rendelkezésre állási idő fogalmát is meghatározza. Utóbbi a munkaidőnek és pihenőidőnek nem minősülő minden olyan idő, amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére.
Ilyen például a határátlépéssel vagy hétvégi közlekedési korlátozással összefüggő, várakozással eltöltött idő, vagy több gépjárművezető esetén a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő. Munkaidőnek minősül különösen a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött időt.
A Kkt. előírja, hogy a munkáltató a Munka Törvénykönyvében meghatározott tartalmú nyilvántartáson túl a rendelkezésre állási időt is köteles nyilvántartani, és azt öt évig megőrizni. Ugyanígy az utazó munkavállaló munkával töltött idejéről is nyilvántartást kell vezetni, és azt két évig megőrizni. Továbbá a Kkt. számos, a Munka Törvénykönyvétől eltérő rendelkezést tartalmaz az utazó munkavállaló munkaidejére, a kötelező megszakítások, a rendelkezésre állási idő, a munkaközi szünet mértékére, ütemezésére vonatkozóan, amely előírások megtartásának igazolása érdekében érdemes kellő részletességgel vezetni a munkaidő nyilvántartást.
Mindezt segíti a közúti szállítás során használt menetíró készülék (tachográf), amely alkalmas többek között a vezetési idő, az egyéb munkavégzési és készenléti idők, a munkavégzés megszakítása és a napi pihenőidő rögzítésére. A tachográf korongján rögzített adatok azonban nem váltják ki a munkáltató nyilvántartási kötelezettségét.
A munkaügyi hatóság a munkáltató telephelyén jogosult ellenőrizni a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre vonatkozó, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékkel és tachográf-koronggal kapcsolatos szabályok betartását. Amennyiben az ellenőrzést a közúti forgalomban a közlekedési hatóság, vagy a rendőrég végzi, ezen szabályok ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is bevonható.
| Munka törvénykönyve 2012-1992 |
|---|
|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
Szabályszegés esetén 10 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. A közúti ellenőrzés során a vezetési és pihenőidő megsértése miatt kényszervárakoztatás is elrendelhető. A munkaügyi hatóság a telephelyen végzett ellenőrzés során különösen a heti pihenőidőket és ezek közötti vezetési időket, a két hétre összesen engedélyezett vezetési idők betartását vizsgálja.
Összegezve tehát, az utazó munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkáltató a tachográf alkalmazása miatt nem dőlhet ölbe tett kézzel hátra, hiszen a menetíró készülékkel rögzített adatok felmutatásával a Munka Törvénykönyvéből és a Kkt. speciális rendelkezéseiből eredő munka,- pihenő és rendelkezésre állási idő nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget.
A munkáltató a tachográf adatrögzítő lapjai mellett külön nyilvántartást köteles vezetni az utazó munkavállaló munkaidejéről, amit érdemes olyan részletességgel teljesíteni, hogy abból az utazó munkavállaló vezetési, rendelkezésre állási idejére, a megszakításra, a munkaközi szünetre vonatkozó és egyéb különleges szabályok megtartása egyértelműen megállapítható legyen.