Noha az üzemi tanácsok kialakulása és annak szerepe a magyar munka- és cégjogban nem új keletű jogintézmény, vállalatirányítási témakörben sok esetben merül fel kérdés az üzemi tanács működésével, szerepével összefüggésben.
Jelen cikkünkben az üzemi tanácsokról szóló általános bevezetés után a gazdasági társaságok felügyelő bizottsága „körül” betöltött szerepüket vizsgáljuk.
Az üzemi tanácsokról általában
A munkahelyen megvalósuló munkavállalói részvétel az adott hely demokráciájának kifejeződési eszköze, így fontos, hogy az valamely formában érvényre juthasson. Maga az üzemi tanács egy munkavállalói érdekképviseleti intézmény, amelyen keresztül a munkavállalói részvétel is megvalósulhat. A jogintézmény célja tehát a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása, amelyeket különböző jogosultságokon keresztül gyakorolhat.
Üzemi tanács létrehozása – kötelező?
A munkavállalók részvételi jogának gyakorlását a törvény – a munkavállalók létszámához és a munkáltatói szervezet struktúrájához igazodóan – több formában teszi lehetővé, amelynek alapján a jogosultság gyakorlása megvalósulhat üzemi megbízott, üzemi tanács, központi üzemi tanács és vállalatcsoport-szintű üzemi tanács útján is.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a 15 (tizenöt) főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az 50 (ötven) főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.
Üzemi tanács létrehozása a fenti feltétel teljesülése esetén tehát csak akkor kötelező, ha a munkavállalók élni akarnak e jogukkal. A munkáltatónak természetesen a létrehozásához és a működéséhez szükséges feltételeket biztosítania kell. A tájékoztatási és együttműködési kötelezettségnek való megfelelésből eredően, az Mt. közlésre vonatkozó szabályai szerint, tájékoztatni szükséges a munkavállalókat a feltételek teljesüléséről, üzemi tanács alapításának lehetőségéről. A munkáltató azonban nem „erőltetheti” rá a munkavállalókra üzemi tanács létrehozását.
Amennyiben tehát a munkavállalók e jogukkal nem élnek, úgy ennek következményeit a törvény nem szankcionálja.
Az üzemi tanács cégjogban betöltött szerepe: az üzemi tanács és a felügyelőbizottság kapcsolata
Az üzemi tanács feladata a munkáltató döntéseiben való részvétel, működésének alapja a munkáltatók és munkavállalók együttműködése. A munkavállalói részvétel többféleképpen jelenik meg, melyek közül az egyik részvételi forma az intézményesített részvétel. Ez utóbbi jelenik meg akkor, ha a munkavállalók képviselőket delegálhatnak a vállalat testületeibe, mint például a vállalatnál működő felügyelőbizottságba is.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján általános szabály szerint a gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről.
Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ha a munkavállalói küldöttek jogosultak a felügyelőbizottságban részt venni, a létesítő okirat a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki, ezen szabálytól eltérni nem lehet.
A jogszabály tehát gazdasági társaságok esetén nem csak munkajogi, hanem polgári jogi oldalról is ösztönzi a munkavállalói részvételt, azonban a Ptk. rendelkezéseiből nem következik, hogy üzemi tanács létrehozása kötelezővé válna, így az összhangban van az Mt.-vel ezen ponton is.
Fontos, hogy felügyelőbizottsági tisztségre az üzemi tanács jelölhet csak munkavállalókat, a vállalat mellett hiába működik érdekképviseleti szervként szakszervezet, az nem lesz jogosult a jelölésre, a szakszervezet csak véleményt adhat a jelöltről.
Amennyiben az adott vállalatnál nem működik üzemi tanács, úgy annak hiányában viszont nem értelmezhető a munkavállalói részvétel, így szabályszerű az is, ha csak felügyelőbizottság működik munkavállalók részvétele nélkül.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvédés dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Kapcsolódó cikkek:
Jogi eszközökkel küzdene a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért az EU
2021. március 4.
Az Európai Bizottság javaslatokat terjesztett elő annak biztosítására, hogy az unióban a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek.
A munkaerő-kölcsönzés feltételei
2021. március 4.
A meglévő munkaerő-kapacitás bővítésének vagy helyettesítésének igénye szinte minden vállalkozás működésének természetes velejárója. Bár a vállalkozások többsége igyekszik ezt a problémakört új munkavállalók foglalkoztatásával megoldani, számottevő jelentőségre és növekvő népszerűségre tett szert a munka törvénykönyve által szabályozott munkaerő-kölcsönzés intézménye is.
A visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazásáról
2021. március 3.
Jelen cikk a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazását vizsgálja a Magyarországon jelenleg hatályos és jövőben bevezetésre kerülő szabályozások tükrében, összehasonlítva ezen szabályozások legfontosabb jellemzőit.
Védettségi igazolvány: tehet-e különbséget a munkáltató?
2021. március 1.
A munkáltató nem kötelezheti oltásra az alkalmazottakat, de a védettségi igazolvány megléte esetén tehet megkülönböztetést, ha ezt a munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja.
Már készítik elő az ingyenes állami adattörlő alkalmazást
2021. február 26.
A tervezett ingyenes állami adattörlő alkalmazásról szóló kormányrendeletnek megfelelően az NMHH jelenleg azon dolgozik, hogy május 1-jére a jogszabályban szereplő paramétereket teljesítő felhasználóbarát, biztonságos program álljon rendelkezésre.