Üzemi tanács és munkavállalói részvétel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Noha az üzemi tanácsok kialakulása és annak szerepe a magyar munka- és cégjogban nem új keletű jogintézmény, vállalatirányítási témakörben sok esetben merül fel kérdés az üzemi tanács működésével, szerepével összefüggésben.

Jelen cikkünkben az üzemi tanácsokról szóló általános bevezetés után a gazdasági társaságok felügyelő bizottsága „körül” betöltött szerepüket vizsgáljuk.

Az üzemi tanácsokról általában

A munkahelyen megvalósuló munkavállalói részvétel az adott hely demokráciájának kifejeződési eszköze, így fontos, hogy az valamely formában érvényre juthasson. Maga az üzemi tanács egy munkavállalói érdekképviseleti intézmény, amelyen keresztül a munkavállalói részvétel is megvalósulhat. A jogintézmény célja tehát a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása, amelyeket különböző jogosultságokon keresztül gyakorolhat.

Üzemi tanács létrehozása – kötelező?

A munkavállalók részvételi jogának gyakorlását a törvény – a munkavállalók létszámához és a munkáltatói szervezet struktúrájához igazodóan – több formában teszi lehetővé, amelynek alapján a jogosultság gyakorlása megvalósulhat üzemi megbízott, üzemi tanács, központi üzemi tanács és vállalatcsoport-szintű üzemi tanács útján is.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a 15 (tizenöt) főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az 50 (ötven) főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.

Üzemi tanács létrehozása a fenti feltétel teljesülése esetén tehát csak akkor kötelező, ha a munkavállalók élni akarnak e jogukkal. A munkáltatónak természetesen a létrehozásához és a működéséhez szükséges feltételeket biztosítania kell. A tájékoztatási és együttműködési kötelezettségnek való megfelelésből eredően, az Mt. közlésre vonatkozó szabályai szerint, tájékoztatni szükséges a munkavállalókat a feltételek teljesüléséről, üzemi tanács alapításának lehetőségéről. A munkáltató azonban nem „erőltetheti” rá a munkavállalókra üzemi tanács létrehozását.

Amennyiben tehát a munkavállalók e jogukkal nem élnek, úgy ennek következményeit a törvény nem szankcionálja.

Az üzemi tanács cégjogban betöltött szerepe: az üzemi tanács és a felügyelőbizottság kapcsolata

Az üzemi tanács feladata a munkáltató döntéseiben való részvétel, működésének alapja a munkáltatók és munkavállalók együttműködése. A munkavállalói részvétel többféleképpen jelenik meg, melyek közül az egyik részvételi forma az intézményesített részvétel. Ez utóbbi jelenik meg akkor, ha a munkavállalók képviselőket delegálhatnak a vállalat testületeibe, mint például a vállalatnál működő felügyelőbizottságba is.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján általános szabály szerint a gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről.

Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ha a munkavállalói küldöttek jogosultak a felügyelőbizottságban részt venni, a létesítő okirat a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki, ezen szabálytól eltérni nem lehet.

A jogszabály tehát gazdasági társaságok esetén nem csak munkajogi, hanem polgári jogi oldalról is ösztönzi a munkavállalói részvételt, azonban a Ptk. rendelkezéseiből nem következik, hogy üzemi tanács létrehozása kötelezővé válna, így az összhangban van az Mt.-vel ezen ponton is.

Fontos, hogy felügyelőbizottsági tisztségre az üzemi tanács jelölhet csak munkavállalókat, a vállalat mellett hiába működik érdekképviseleti szervként szakszervezet, az nem lesz jogosult a jelölésre, a szakszervezet csak véleményt adhat a jelöltről.

Amennyiben az adott vállalatnál nem működik üzemi tanács, úgy annak hiányában viszont nem értelmezhető a munkavállalói részvétel, így szabályszerű az is, ha csak felügyelőbizottság működik munkavállalók részvétele nélkül.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvédés dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.