Üzletrészt örököltem. A cég tagja is lettem ezzel?


Az alábbi cikk az üzletrészöröklés szabályainak értelmezését mutatja be egy jogeset alapján.

Örökléskor az örökhagyó vagyontárgyai átszállnak utódaira, és ez ugyanúgy vonatkozik a gazdasági társaságokban fennálló üzleti részekre, mivel ezek is a hagyaték tárgyát képezik. Ilyen esetben a törvény erejénél fogva a korábbi tag tulajdonában lévő üzletrész új tulajdonosa a tag örököse lesz.

Az öröklés megváltoztatja a vállalkozás tagjai közötti együttműködés és kommunikáció addig kialakult rendszerét, sokszor az örökös pénzügyi érdekei teljesen más alapokon nyugszanak, mint az örökhagyó korábbi elképzelései. Egy ilyen változás akár azt is megkérdőjelezheti a tulajdonosok körében, hogy szeretnék-e az új örökössel együtt tovább folytatni az adott cégben a gazdasági tevékenységet.

Egy hasonló ügyben született nemrég a PJD2024. 9. számú bírósági döntés, amely megállapította, ténylegesen milyen lehetősége is van üzletrész öröklésekor az örökösnek. (Egri Törvényszék 27.P.20.181/2022/9., Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.123/2023/7.)

Az adott esetben a tényállás úgy szólt, hogy a korlátolt felelősségű társaság egyetlen tagja és ügyvezetője halála miatt a cégbíróság hivatalból elrendelte személyének törlését a cégjegyzékből. A hagyatéki eljárás eredményeként az üzletrészt öröklés jogcímén egyenlő arányban a néhai tulajdonos két gyermeke szerezte meg. A társaság változásbejegyzési kérelme alapján bejegyezte az örökösök tagsági jogviszonyát, amelynek kezdetét az örökhagyó halálának időpontjában rögzítette a bejegyző végzés.

Utóbbi ellen az illetékes ügyész nyújtott be keresetet, előadva, hogy a végzés jogszabálysértő, mert az örökös az örökség megszerzésével nem válik automatikusan az örökhagyó halálának időpontjában a társaság tagjává, hanem külön eljárásban kérnie kell bejegyzését a cégjegyzékbe. Ezen túlmenően álláspontja szerint a taggá válásnak az is további feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el. Az üzletrész az ügyészség szerint az örökléssel akként szállt át, hogy az a társasággal szemben – feltételtől függően – hatályosulhat.

Mivel a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai alapján, ha az üzletrész tulajdonosa változik, az új tulajdonos köteles az ügyvezető részére a változást bejelenteni, és az ügyvezető ezután átvezeti a tulajdonosi adatokat a tagjegyzéken és teljes bizonyító erejű magánokiratban a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek kell elismerni. A bejelentés, a tagjegyzékbe történő módosítás időpontja értelemszerűen mindig eltér az örökhagyó halálának időpontjától. Ezért a tagsági jogviszony kezdő időpontja nem lehet azonos a hagyaték megnyílásának az időpontjával, az mindig egy későbbi időpont.

A perben elbírálandó érv volt az is, hogy az öröklési jog szerint a hagyaték tulajdonjoga a tag halálával (ipso iure) száll át az örökösökre, a hagyatéki eljárás csupán megállapítja ennek korábbi bekövetkeztét.

Az ügyben született végső döntés szerint, bár az üzletrész tulajdonjoga feltétele a tagsági jogviszony létrejöttének, az üzletrész tulajdonlása és a tagsági jogviszony keletkezése öröklés esetén sem teljesen azonos fogalmak. Az örökös csak a változás megfelelő bejelentéssel válik a cég tagjává. Ezért a cégnyilvántartás közhitelességének fenntartása érdekében az örökösök tagsági jogviszonyának kezdetét nem az örökhagyó halálának napjával, hanem az elfogadó nyilatkozat ügyvezető részére történő bejelentésének időpontjával lehet csak bejegyezni a cégnyilvántartásba. A két időpont között jelentős időtartam, akár több hónap vagy év is eltelhet.

Kiemelést érdemel az a lehetőség is, hogy a Ptk. alapján az örökös tagjegyzékbe történő bejegyzését az ügyvezető egyes feltételek fennállása esetén akár vissza is utasíthatja. Ez szintén az öröklés és a taggá válás intézményének eltérő mivoltát erősíti.

Az üzletrész tulajdonjoga a halál időpontjában átszáll az örökösre, aki azonban nem válik automatikusan a társaság tagjává. Az üzletrész tulajdonjoga mindenképpen feltétele a tagsági jogviszony létrejöttének, de az örökös csak akkor válhat a társaság tagjává, ha (i) a társasági szerződés rendelkezéseit is magára nézve kötelezőnek ismeri el, (ii) továbbá a változást az ügyvezetés számára bejelenti, és (iii) az ügyvezető a tulajdonos változását a tagjegyzékbe be is vezeti.

A cikk szerzői dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 24.

Közeledik a határidő a kiberbiztonsági megfelelésre

A kiberbiztonság – más néven digitális biztonság – szabályozása az egyik legfontosabb jogi újdonság hazánkban. Magyarország átültette a NIS2 irányelvet, amely az Európai Unió legújabb, az európai kiberbiztonságot erősítő jogszabálya. A törvény meghatározza a kiberbiztonság nemzeti kereteit, megszabva az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékek kiberbiztonsági tanúsításának alapvető szabályait. A cél az, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fogyasztók számára, hogy – személyes adataik, fényképeik vagy éppen a pénzük védelme érdeklében – figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét és szükség esetén a kiberbiztonsági felügyelethez fordulhassanak. A magyar kiberbiztonsági szabályozás részletes intézkedési tervet nyújt az érintett vállalkozások számára, és súlyos következményeket ír elő a szabályok be nem tartása esetén. A törvény értelmében 2024. június 30-ig kell a cégeknek eleget tenniük az első főbb kötelezettségeknek – olvasható dr. Hetényi Kinga  és dr. Menczelesz Adrián, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédei elemzésében.

2024. június 21.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot gyanít a GVH egy kisgyermekes szülőket célzó cégnél

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.