Változik a versenyjogi szabályozás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az őszi törvénycsomaggal egy versenyjogi módosító javaslat (T/12718) is az országgyűlés elé került. „A javaslat elfogadása esetén a jövőben a kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés miatt elmarasztalt vállalkozásokkal szemben könnyebben lehet majd kártérítési igényt érvényesíteni, ezért növekedhet az ilyen perek száma.” – hívta fel a figyelmet dr. Zavodnyik József, a KLART Legal versenyjogi szakértője a Jogászvilághoz is eljuttatott közleményében.
Hazánkban eddig is volt lehetőség versenyjogi szabálytalanságok miatt kártérítést követelni a jogsértőtől, és így az elmúlt években indult is néhány ilyen per, de az új szabályozás lényegesen megkönnyíti majd a versenyjogi kártérítési igények érvényesíthetőségét. Így várható, hogy jobban felkelti majd a károsultak érdeklődését, ez pedig az eddigi bírságokon túl további komoly anyagi terhet róhat a jogsértőkre. Vagyis a jogalkotói céllal összhangban még nagyobb lesz a kockázata a versenyjogi szabályok megsértésének.
A javaslat az uniós szabályozással összhangban rögzíti, hogy mindenkit – a közvetlen és a közvetett vevőket (eladókat) is megilleti a kártérítéshez való jog, és a károsult a teljes kár megtérítésére jogosult.
Az ilyen ügyeket eddig talán az információs aszimmetria akadályozta leginkább, hiszen a bizonyítékokhoz a károsultak általában nem férnek hozzá. A jövőben azonban a bíróság versenyjogi kártérítési perben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a jogszabályban rögzített korlátok között, indokolt esetben az érintett kérésére előírhatja iratok és egyéb bizonyítékok bemutatását, közlését.
A jogszabály bizonyos fokig megvédi az engedékenységi politikában résztvevő vállalkozásokat a kártérítési igényekkel szemben annak érdekében, hogy az új szabályok ne riasszák el őket az engedékenység gyakorlásától. Hiszen ha az engedékenység keretében tett nyilatkozataik felhasználhatók lennének ellenük, akkor hátrányba kerülhetnének az engedékenységei politikában részt nem vevő jogsértőkkel szemben. Ennek a veszélynek a csökkentésére a törvényjavaslat előírja, hogy nem rendelhető el az engedékenységi kérelem bizonyítékként történő feltárására. Továbbá annak ellenére, hogy a közös károkozásra irányadó szabályok miatt a jogsértésben résztvevő összes szereplő egyetemlegesen felelős, a törvényjavaslat előírja, hogy az a vállalkozás, amely együttműködő magatartásáért az Európai Unió vagy egy tagállam joga alapján mentesült a bírság kiszabása alól, kizárólag a saját közvetlen és közvetett vevőinek vagy beszállítóinak okozott kár megtérítéséért felel egyetemlegesen. A többi károsultnak pedig csak akkor tartozik kártérítéssel, ha a további károkozótól a kártérítés nem vagy nem teljes mértékben hajtható be.
A törvényjavaslat speciális szabályokat tartalmaz a versenyhatóságok versenyjogi kártérítési perben való közreműködésére vonatkozóan is. A jövőben a bíróságok tájékoztatást kérhetnek a versenyhatóságtól a kár bekövetkezéséről, mértékéről és az okozati összefüggésről is, mely információkat a hatóságnak joga lesz feltárni. Ez a rendelkezés is hozzájárulhat hosszú távon a versenyjogi kártérítési igények érvényesíthetőségéhez, megkönnyítheti az igények elbírálásához szükséges tények feltárását.
A versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igények érvényesítése tehát a jövőben sokkal könnyebbé válik, ha a jogszabályt elfogadják. „Ez szükségessé teszi, hogy a kártérítési keresetekre már most felkészüljenek a vállalkozások” – emelte ki dr. Zavodnyik József – „Azoknak is érdemes átgondolni lehetőségeiket, akikkel szemben versenyjogi jogsértést követtek el. Ők lehetnek magánszemélyek is, de sokkal valószínűbb, hogy nagy közbeszerzéseket bonyolító intézmények állnak majd elő ilyen igényekkel.
A törvényjavaslatot a Tiszta verseny blogban részletesebben mutatja be a cég, és további sorsát is nyomon követik majd.
