Változott a tőkepiaci ügyletek adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az augusztus 1-től hatályos új szabályok szerint egyszerűsödik az adóbevallás: az adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból adóbevallási tervezetet készít az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket kötő magánszemélyek számára.


A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 67/A. §-a szerint ellenőrzött tőkepiaci ügylet a csereügyletnek nem minősülő

  • befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott pénzügyi eszközre (kivéve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet,

  • a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet,

bármely esetben feltéve, hogy megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, és a pénzügyi szervezetek állami felügyeletének hatáskörébe tartozik, vagy ha bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

  • az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezik, és

  • ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és

  • amelyekre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Nem tekinthető viszont ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik.

[htmlbox Közbesz_szemle]

Az ügylet eredménye nyereség vagy veszteség. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet az adóévben elért pénzben elszámolt valamennyi ügyleti nyereségből az összes veszteség levonásával összegezve kell megállapítani. Amennyiben az összegzés végeredménye az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben veszteségtöbblet, és azt a keletkezésének évéről szóló adóbevallásában a magánszemély feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett (vissza is igényelhető) adóként vehet figyelembe.

A magánszemélynek mindezt a befektetési szolgáltató által az egyes ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről kiállított teljesítés-igazolások, és a saját nyilvántartása alapján önadózóként a benyújtandó bevallása elkészítésekor kellett megállapítania.

A 2016. augusztus 1-től hatályba lépő új előírások viszont már a 2016. évre vonatkozóan is egyszerűbbé teszik az adóbevallás elkészítését, illetve megteremtik annak lehetőségét, hogy az adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból adóbevallási tervezetet készítsen az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket kötő magánszemélyek számára is.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem/veszteség megállapításához szükséges igazolás és adatszolgáltatás rendjére vonatkozó új rendelkezések ugyanis ezentúl kötelezik a befektetési szolgáltatót, hogy a magánszemély számára az adóévet követő február 15-éig ügyletenként részletezett összesített igazolást állítson ki az adóévben elszámolt valamennyi ügylet eredményének összegéről, a nem pénzügyi elszámolással lezárt ügyletek esetében az ügylet bevételéről, továbbá az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási rendjét szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ráfordításról. Az igazolásnak tartalmaznia kell továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is. Ennek megfelelően változik az adóévet követő február 15-éig teljesítendő adatszolgáltatás tartalma is, azaz – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – tartalmaznia kell a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegét, az ügyletek összesített eredményét és az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A beiktatott további rendelkezések szerint:

  • értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével.

  • pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével.

  • az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.