„Védekezz!” – Mi a teendő, ha munkaügyi pert indítanak Ön ellen?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Pp. új alapokra helyezte a polgári – és velük együtt a munkaügyi – perek megindításának szabályait. A nóvumok közül kiemelendő, hogy aki ellen munkaügyi per indul, nem várhatja meg, amíg a bíróság idézést küld számára, hogy majd a tárgyaláson, szemtől-szembe fejthesse ki álláspontját a felperessel szemben. Ehelyett védekezését már a keresetlevél alapján, írásban kell előterjesztenie, ennek hiányában a munkaügyi bíróság ún. bírósági meghagyást fog kibocsátani vele szemben a kereseti kérelem szerint. Cikkünkből megtudhatják, mi a bírósági meghagyás, mit lehet tenni a kibocsátásának elkerülése érdekében, és hogyan lehet elkerülni, hogy jogerőre emelkedjen, végrehajthatóvá váljon.
1. A keresetlevélben foglalt kereseti kérelem; a bíróság teendői a keresetlevéllel
A keresetlevél kötelező tartalmi eleme az ún. kereseti kérelem, amelyet a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) „a bíróság döntésére irányuló határozott [kereseti] kérelem”-ként aposztrofál. Ez azt jelenti, hogy a per felperesének olyan pontosan kell megjelölnie, hogy milyen ítéleti rendelkezést kér a bíróságtól, hogy a bíró kizárólag a keresetlevél adatai alapján minden további pontosítás nélkül egyértelműen következtetni tudjon arra, hogy – amennyiben helyt kellene adnia a keresetnek – milyen, végrehajtható rendelkezést adjon ki. Egy tipikus munkaügyi peres igényt tekintve: ha a munkavállaló a munkaviszony végén ki nem adott, és ki nem fizetett 45 napi szabadságának pénzbeli megváltása iránt kíván pereskedni, akkor nem elegendő annyit írni, hogy kéri megfizetni a 45 napnyi szabadságára járó távolléti díjat, hanem ki kell számítania ennek összegét. Az összeg mellett a jogcím pontos feltüntetése is szükséges (pl. „szabadságmegváltás”, „elmaradt munkabér”, „kártérítés”), hiszen a bíróság csak jogcímhez rendelten tud rendelkezni az igényről. (A jogcímnek jelentősége van a bíróság hatásköre valamint a juttatás köztehertartalma szempontjából, így pl. nem mindegy, hogy a munkáltató költségtérítés, kártérítés vagy munkabér címén fizeti ki az adott összeget, hiszen a bevallási, adó- és járulékfizetési kötelezettségeket majd ehhez kell igazítani). Fontos, hogy az összeget mindig bruttó formában kell feltüntetni. Ha a felperes kamatra is igényt tart, akkor a kamatfizetés kezdő- és záró időpontját is le kell írni, továbbá a kamat mértékére vonatkozó utalást (pl. a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat).
A beérkező keresetlevelet a bíróság megvizsgálja, és e fázisban – egyebek mellett – arról kell döntenie, hogy az hiánytalan-e, vagyis az összes, a Pp.-ben foglalt kötelező formai és tartalmi követelménynek megfelel-e. Ennek során hangsúlyosan vizsgálja, hogy a kereseti kérelem teljesíti-e a fenti kritériumokat. Ha a keresetlevél hiányos, akkor hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelyet az ott megadott határidőben teljesíteni kell. Ennek hiányában a keresetlevelet a bíróság visszautasítja (vagyis az eljárás érdemi vizsgálat nélkül véget ér). Ha azonban a keresetlevél már eredetileg is hiánytalan volt, vagy a hiánypótlás sikeresen lezajlott, a bíróságnak most már be kell kapcsolnia azt a személyt is az eljárásba, aki ellen a keresetet indították, vagyis az alperest. Ennek az a módja, hogy a keresetlevelet végzésével az alperesnek kézbesíti, és közli, hogy vele szemben perfelvételre alkalmas keresetlevelet nyújtottak be. Egyúttal felhívja, hogy meghatározott időn belül terjessze elő írásbeli ellenkérelmét.
2. Mi a teendő, ha a bíróság perfelvételre alkalmas keresetlevelet küld?
Az alperes tehát a bíróság fenti végzéséből értesül hivatalosan arról, hogy vele szemben munkaügyi per indult. A bíróság természetes személy alperesnek – akár munkavállalói, akár munkáltatói pozícióban – főszabály szerint postacímére küldi e végzést (és a keresetlevelet), azonban az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett feleknek (ide tartoznak a gazdálkodó szervezetek és a költségvetési szervek is, vagyis a legtöbb munkáltató) az elektronikus elérhetőségére küldi (cégek esetében: cégkapu, költségvetési szervek esetén: hivatali kapu). Természetes személy is tehet az ún. Rendelkezési Nyilvántartásban olyan rendelkezést, hogy vele a bíróságok elektronikusan kommunikáljanak; ilyen esetben ügyfélkapun keresztül elérhető elektronikus tárhelyre várhatja a bíróság küldeményeit. Ezért is igen fontos, hogy a cégek ne hanyagolják el cégkapus tárhelyük folyamatos figyelését (illetve az elektronikusan kommunikáló természetes személyek az erre rendelt tárhelyet). Hiszen a le nem töltött bírósági végzést az E-ügyintézési törvényben foglalt szabályok szerint egy idő után kézbesítettnek kell tekinteni (akárcsak az át nem vett postai küldeményt), és ekkor úgy kell eljárni, mintha a végzést és a keresetlevelet a bíróság közölte volna, vagyis az abban foglalt határidő telni kezd.
A bíróság végzésének leglényegesebb eleme tehát, hogy az alperesnek írásban, meghatározott időn belül elő kell terjesztenie védekezését ún. írásbeli ellenkérelem formájában. A végzés még sokféle információt tartalmazhat, amelyet figyelmesen el kell olvasni (pl. a védekezés lehetséges tartalmával, az elektronikus kapcsolattartással valamint a perbeli képviselet szabályaival kapcsolatban). Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésének határideje főszabály szerint 45 nap. Ezalatt van lehetősége az alperesnek pl. jogi képviseletéről gondoskodni, és a védekezést benyújtani. Amennyiben a pert fizetési meghagyásos eljárás előzte meg, úgy a bíróságnak csak 30 napot kell biztosítania az írásbeli ellenkérelem benyújtására (hiszen ekkor az alperest már biztosan nem éri meglepetésként, hogy jogi úton érvényesítenek vele szemben igényt, így adott esetben elkezdheti a felkészülést a pereskedésre). Ha az alperes nagyon megcsúszik időben, pl. mert különös bonyolultságú ügyről van szó, akkor – indokolással ellátva – kérheti, hogy a bíróság egyszer, legfeljebb 45 nappal (fizetési meghagyásos előzmény esetén: 15 nappal) hosszabbítsa meg a határidőt. A bíróság a hosszabbításról mérlegelési jogkörében dönt, ezért az alperesnek számolnia kell azzal is, hogy a bíróság hosszabbítást esetleg nem, vagy nem az általa kért mértékben biztosítja, így semmiképp nem a 90 nappal érdemes előre kalkulálni.
Elsőfokú munkaügyi perben a jogi képviselet nem kötelező. Ezért akár természetes személy, akár jogi személy alperesről van szó, önállóan is nekiállhat a védekezés összeállításának. Jogi képviselő nélkül eljáró alperes a bíróság központi honlapján közzétett írásbeli ellenkérelem mintát is használhatja, amely segíthet abban, hogy az írásbeli ellenkérelem hiánytalan legyen.
3. A bírósági meghagyás
Mi történik, ha az alperes nem teljesíti a bíróság felhívását, és nem terjeszti elő (határidőben) az írásbeli ellenkérelmét? A bíróság ekkor hivatalból, tárgyaláson kívül, bírósági meghagyásban kötelezi az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően (kivéve, ha valami okból az eljárás megszüntetésének lenne helye). Erre már a fenti, a védekezés előterjesztésére felhívó végzésben is utalnia kell a bíróságnak. Itt nyeri el értelmét a kereseti kérelem határozottságával kapcsolatos szigorú szabály: ugyanis ekkor a bíróságnak nincs lehetősége a kereseti kérelem további pontosítására, hanem pontosan arra kell köteleznie az alperest, ami a keresetlevélben kérelemként szerepel. Ha a kereseti kérelem nem lenne kellően határozott, a bíróság nem tudna bírósági meghagyást kiadni.
A bíróság ilyenkor nem vizsgálja az igény alaposságát, hanem egyszerűen a kérelemnek megfelelő határozatot hoz. Ez lényegében az alperesi védekezés elmulasztásának szankciója. A bírósági meghagyás ezenkívül (különösen) tartalmazza a perköltség viseléséről szóló rendelkezést is (különösen: a felperes jogi képviselőjének díját a bíróság mérlegelése szerinti összegben, melyet az alperes visel), a meg nem fizetett illetéket (amelyet munkaügyi perben a keresetindításkor nem kellett megfizetni) és a jogorvoslati tájékoztatást is (t.i. az ellentmondás lehetőségét).
Az írásbeli ellenkérelemnek nem elegendő általánosságban vitatni a kereset alaposságát, amely nem tartalmaz sem alaki, sem érdemi védekezést. Erre példa: az alperes mindössze annyit nyilatkozik, hogy vitatja a kereset alaposságát. Ekkor ugyanúgy bírósági meghagyás kibocsátására fog sor kerülni.
Azzal is ki lehet védeni a bírósági meghagyás kibocsátását, ha az alperes beszámítást tartalmazó iratot terjeszt elő (amellyel a felperesi követelésbe a saját követelését kívánja beszámíttatni).
Ha a bírósági meghagyás jogerőre emelkedik, akkor az épp olyan végrehajtható határozat, mint egy jogerős ítélet.
4. Mit lehet tenni a bírósági meghagyás ellen?
A bírósági meghagyás ellen annak közlésétől számított 15 napon belül ellentmondásnak van helye bármely fél részéről (ritkán, de előfordul, hogy a felperes nyújt be ellentmondást, pl. ha a bíróság álláspontja szerint nem a kereseti kérelmének megfelelő bírósági meghagyást adott ki). Ezzel a bírósági meghagyás hatályát veszti.
Az ellentmondásban elegendő annyit nyilatkozni, hogy a bírósági meghagyással a fél nem ért egyet. Azonban emellett legkésőbb ekkor elő kell terjesztenie az írásbeli ellenkérelmét (beszámítást tartalmazó iratát) is. Tehát a védekezés e pontnál tovább (pl. a perfelvételi tárgyalásig) már nem halogatható.
Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha a fél a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy a részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri (pl. számítási hiba, elírás miatt). Ha a bírósági meghagyásnak csak bizonyos részeivel szemben terjeszt elő ellentmondást, akkor a többi rész jogerőre emelkedik.
Ha az ellentmondás időben beérkezik, a bírósági meghagyás hatályát veszti, és az ügy a perfelvétel szabályai szerint folytatódik. Vagyis ezt követően kerül sor a bíróság rendelkezése szerint további iratváltás és/vagy perfelvételi tárgyalás keretében a perfelvételi nyilatkozatok pontosítására, a per kereteinek meghatározására. Azonban a mulasztó, halogató fél szankciója, hogy az ellentmondás illetékét nem számíthatja fel. Bírósági meghagyás esetén az illeték esetén az illetékalap 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint. Ebből tanulságként levonható, hogy ha az alperes védekezni kíván a keresettel szemben, akkor nem érdemes megvárnia a bírósági meghagyást, mert ettől kezdve már egy plusz költségelemmel mindenképp számolnia kell (kivéve, ha az alperest bármely okból illetékmentesség illeti meg).
Összefoglalva: akinek a bíróság azzal kézbesít keresetlevelet, hogy terjessze elő azzal szemben a védekezését, annak ezt komolyan kell vennie, hiszen a védekezés elmulasztása bírósági meghagyáshoz vezethet. További passzivitás esetén a bírósági meghagyás jogerőssé válik, és – a kereseti kérelem tartalmához igazodóan – végrehajtható marasztalást tartalmazhat az alperessel szemben. A védekezés kialakítására általában elegendő idő van, szükség esetén határidő-hosszabbítást is lehet kérni, de aki végképp „elalussza” az ellene indult munkaügyi pert, hamar a vesztes oldalon találhatja magát.
A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadóitól.
