Végrehajtási jogok a végrehajtási eljárásban

Az alábbiakban a végrehajtási jogok sorsát tekintjük át a felszámolási eljárás közzétételére tekintettel.

A felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 38. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában meg kell szüntetni az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat. Ugyanakkor felmerült a kérdés, mi a sorsa a már – jellemezően az ingatlan-nyilvántartásba – bejegyzett végrehajtási jog(ok)nak.

Egy közelmúltban közzétett konkrét ügyben a Kúria rögzítette, hogy a végrehajtási eljárás megszüntetése nem az addig végzett végrehajtási cselekmények „elenyésztetését” jelenti, ellenkezőleg: az egyedi végrehajtás abban a stádiumban, amelyben a felszámolás közzétételekor tart, „átfordul” a felszámolási eljárás totális végrehajtásába és annak szabályai szerint folytatódik tovább.

Ez tehát azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás során bejegyzett végrehajtási jog fennmarad a felszámolási eljárás során, sőt a Cstv. 49/D. § (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás előtt alapított zálogjoggal analóg módon, privilegizáltan lesz kezelve, vagyis más hitelezőket megelőzően lehet kielégítve.

A konkrét esetben ugyanis a felperesre még a felszámolási eljárást megelőzően átruházták az adós tulajdonában álló ingatlant, és tulajdonosként kérte a végrehajtási jogok törlését, arra hivatkozással, hogy mivel a követelés alapjául szolgáló végrehajtási eljárás is megszűnt, az eljárás egységes kezelése miatt ez a végrehajtási jogok törlésével is együtt jár.

A Kúria tehát döntésében rögzítette, hogy a végrehajtási jog – mint dologi hatályú, de eljárásjogi alapú jog – jellegével ellentétes lenne, ha a felszámolási eljárásával az megszűnne, az a jogosult számára rendkívül hátrányos lenne, hiszen az addigi jogérvényesítése tulajdonképpen értéktelenné válna. Másik oldalról megvizsgálva a kérdést pedig megállapítható, hogy az ingatlant megvásárló személy az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége alapján nyilvánvalóan tudott a teher fennállásáról, és ekként az érvényesítése nem jelent számára előre nem látható kockázatot.

A perbeli esetre vonatkoztatva mindez annyit jelent, hogy a végrehajtási jog érvényesítésére a továbbiakban a felszámoló jogosult: kezdeményezheti a végrehajtással terhelt ingatlan – ingatlanok – értékesítését, de arra is lehetősége van, hogy a tulajdonátruházást megtámadja, ha azt fedezetelvonónak vagy egyéb okból hatálytalannak, esetleg érvénytelennek ítéli.

Mindezek alapján megállapítható, a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy a végrehajtási jogok nem szűnnek meg abban az esetben, ha a felszámolási eljárás közzététele miatt a végrehajtási eljárások megszűnnek. Abban az esetben pedig, ha ingatlant kívánunk venni, amelyen végrehajtási jog van bejegyezve, mindig kellő körültekintéssel járjunk el.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.

A minőségi cserére alapított felmondás
2019. március 20.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére
2019. március 19.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére

Az Európai Bizottság új online felületet tett elérhetővé, amely a társaságok és jogi képviselőik számára megkönnyíti, hogy kartellügyekkel kapcsolatos engedékenységi és vitarendezési eljárások és nem kartellügyekben folytatott együttműködés keretében nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtsanak be.