Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben a versenyjogi stratégiák tervezéséről és a versenyjogi ügyek jogi menedzseléséről olvashatnak a CLM Bitai&Partners Ügyvédi Iroda szakértőitől.
1. Mi a versenyjog?
Bár sok fórumon hallani, olvasni a versenyjogról (és világ első versenyjogi törvényei már a XIX. század végén megszülettek!), de szakmabeliként úgy vélem, hogy ez még mindig egy viszonylag kevéssé ismert jogterület, így mindenekelőtt a legfontosabb azt tisztázni, hogy mi is a versenyjog. A Wikipedia szerint: „A Versenyjog a gazdasági jog egy ága, mely a gazdasági verseny védelmével, illetve a fogyasztók megkárosításának megakadályozásával kapcsolatos szabályokat tartalmaz. Célja a piacgazdaság alapját képező gazdasági verseny ellenőrzése, megőrzése. Két fő területe a tisztességtelen verseny elleni joganyag és a versenykorlátozások joga.”
Joggal tehetjük fel hát a kérdést, hogy ha ez a jogterület a gazdasági verseny tisztasága és a fogyasztók védelmével foglalkozik akkor a gazdasági szereplők, cégek, cégvezetők számára miért is nem kellően ismert ez a terület? Én nem tudnék olyan vállalkozást megnevezni, amelyet a gazdasági verseny ne érintene, sőt kiemelkedően sok közülük pedig kifejezetten a fogyasztók számára gyárt, készít, vagy ad el valamilyen terméket vagy szolgáltatást. Pedig a versenyjogi szabályok számos tilalomfát állítanak fel a cégek számára és a kiszabható bírság összege is igencsak magas, elérheti akár a cég, cégcsoport előző évi nettó árbevételének 10%-át.
Szóval, hogy is van ez akkor? Mindenkit érint, de senki sem (vagy csak kevesek) tudja, ismeri?
Sajnos, ez az igazság, ezért egy jogász számára itt kezdődik a projekt és a stratégia.
2. A versenyjogi projekt
Mikor találkozik egy cég vagy cégvezető a Versenyjoggal?
Rosszabb esetben akkor, ha a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indít a cég ellen versenykorlátozó megállapodás vagy erőfölénnyel való visszaélés miatt, mely történhet egy végzéssel, de akár egy helyszíni rajtaütéssel is.
Jobb esetben pedig akkor, ha a cég vezetősége (tulajdonosa) már hallott a versenyjogról, felismeri annak fontosságát, felméri a kockázatokat és egy versenyjogi megfelelőségi (compliance) programot indítanak el. Tehát, felkészíti a céget egy esetleges ellenőrzésre és gondol a jogsértések megelőzésére és így a bírság elkerülésére.
Mindkét esetben, akár egy megindult versenyhivatali eljárásról, akár megelőzésről van szó, egy ügy keletkezik, amelyet meg kell oldani, így máris itt a projekt, melyet általában versenyjogászok látnak el. Számukra a tudatos jogi projektmenedzsment szükségszerűen az a legfontosabb készség, amelyet el kell sajátítsanak a szaktudás mellett.
3. A megfelelőségi program
Nyilvánvalóan az az egyszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb megoldás, ha a cég jogkövető magatartást folytat és betartja a tisztességes verseny követelményeit[1]. A versenyjogban keretszabályok vannak megfogalmazva úgy a jogellenes, versenykorlátozó megállapodások, mint az erőfölénnyel való visszaélés terén, így elengedhetetlen az uniós és magyar joggyakorlat széles körű ismerete. Ezért a cég gyakorlatának áttekintésében, a rizikók feltárásában, kiküszöbölésében, megoldási javaslatok kidolgozásában mindenképpen szükséges jogász – mégpedig versenyjogi területen működő, tapasztalattal rendelkező jogász – igénybevétele. A jogásznak nem csak az a feladata, hogy például átdolgozzon néhány, a cég által alkalmazott értékesítési szerződésmintát, hanem cég teljes tevékenységét és valamennyi – értékesítési, marketinges, franchise stb. – folyamatát teljeskörűen át kell világítania, a vezetőség és minden érintett osztály bevonásával. Ebbe beletartozik annak az áttekintése is, hogy milyen szóbeli kommunikációt, összehangolt magatartást, üzleti partnerekkel, versenytársakkal kapcsolatos gyakorlatot folytat egy cég, akár bármiféle írásbeli „nyom” nélkül is. Ugyancsak beletartozik annak a felmérése is, hogy milyen szakmai szervezeteknek tagja az adott cég, kik szokták ott képviselni a céget és milyen témák szoktak ott felmerülni. Egy ilyen szintű átvilágítás megkezdéséhez, lefolytatásához természetesen a cég vezetőségének maximális elköteleződése és minden érintett osztály, vezető, dolgozó együttműködése szükséges. Az átvilágítás eredményeképpen kerül kidolgozásra a versenyjogilag helyes, követendő, a cég számára testre szabott gyakorlat, amit követni kell a versenytársakkal, üzleti partnerekkel, franchise partnerekkel történő kapcsolatokban, kommunikációban, szerződéses gyakorlatban (beleértve az alkalmazott kondíciókat, trade terms-öket is), mint a cég ezzel kapcsolatos belső szabályzata is és általában egy kapcsolódó tréning anyag is. A folyamat úgy lesz teljes, ha a belső szabályzat dolgozóknak történő átadását és az annak kapcsán megtartott tréningen a részvételt a dolgozók aláírásukkal is igazolják és amennyiben ezek a munkaszerződéssel is összekötésre kerülnek, azaz a versenyjogi szabályok be nem tartása munkajogi szankciókat is maga után von. Ez a komplex átvilágítási és megfelelőségi folyamat, projekt nem folytatható le eredményesen jogász bevonása nélkül, akinek végig kell irányítania, menedzselnie az egész programot (akárcsak az időnkénti utánkövetést is).
4. Mi történik, ha a GVH már megindította a versenyfelügyeleti eljárását a cég ellen?
A GVH eljárások elején minden eljárás alá vont kap egy ún. adatbekérő végzést. Mivel a gazdasági verseny védelme érdekében indult az eljárás, így a GVH vizsgálóinak is szükséges feltérképeznie a hátteret. Sok kérdést tesznek fel az adott vállalkozás működése, piaci helyzete, versenytársai, üzleti partnerei, szerkezete, megvalósított projektjei stb. vonatkozásában és az eljárás során végig érkeznek még általában hasonló kérdéssorok. Ezeknek a kérdőíveknek a pontos, részletes megválaszolása – és a mellékletek összeállítása, akár sok évre visszamenőleg, részletes üzleti, pénzügyi adatokkal – sok időt vesz igénybe és több szakterületet képviselő kolléga bevonását igényli általában vezetőségből és az értékesítés (sales), marketing, pénzügyi területekről, így a jogásznak ilyenkor is projektmenedzser szerepet kell betöltenie. A jogásznak mindenekelőtt el kell magyaráznia a business részére, hogy egyáltalán mi a versenyjog és mi a GVH által vélelmezett jogsértés, miért kell maradéktalanul együttműködni a GVH-val és mik lehetnek a várható jogkövetkezmények. A jogászi projektmenedzsment egyik legnehezebb feladata épp ez a kezdeti szakasz, amikor a – versenyjogról sokszor még nem is hallott – cégvezetéssel meg kell értetni azt, hogy itt egy nagyon komoly eljárásról van szó, amely súlyos jogkövetkezményekkel járhat, így a problémával érdemben foglalkozni kell.
Ezt követően a jogász feladata az eljárás többi szakaszára való felkészülés, a követendő stratégia kidolgozása is. Ennek első lépése az, hogy a GVH eljárással párhuzamosan maga a cég is elvégezze a maga belső „nyomozását” azzal kapcsolatban, hogy történ-e jogsértés, az melyik területen, időszakban, milyen módon történt, mely kollégák által, mely versenytársak, üzleti partnerek irányában, mely projektek érintettek. Ehhez a belső folyamatok, szerződések, dokumentumok hasonló átnézése szükséges, mint amelyről fent már írtunk, megtoldva azzal, hogy az eljárás megindításakor a GVH már rendelkezik a vélt vagy valós jogsértésről információkkal (pl. a cégnél vagy más cégeknél végzett rajtaütések során lefoglalt email levelezésekkel, iratokkal), így ezeknek a potenciálisan a GVH-nál lévő bizonyítékoknak a rekonstruálása is szükséges. Ehhez az az átvilágításhoz jogász és IT-s szakember bevonása elengedhetetlen, ugyanis a leghatékonyabb átvilágítás, leválogatás egy jogász (és a cégvezetés) által összeállított kulcsszólista alapján, digitálisan történik.
Az eljárásban követendő stratégia kialakításában is kiemelkedő szerepe van a jogásznak, ami természetesen mindenekelőtt azon múlik, hogy a cég vétlen-e vagy valóban elkövetett-e valamilyen versenyjogi jogsértést. Amikor a céggel szemben részben vagy egészben alappal indult eljárás, akkor mindenekelőtt egy jogi rizikóértékelés szükséges, amely egyebek mellett tartalmazza piac és a cég piacrészének a meghatározását, a jogsértéssel érintett üzletágat, projekteket, időszakot és az ezzel kapcsolatban elért forgalmat, ennek alapján – és a GVH vonatkozó bírságközleménye alapján – várható bírságtételt. A várható bírság természetesen nem határozható meg pontosan előre, hiszen annak a végső konkrét összege számos körülményen múlik – a fent írt 10%-os bírságplafonon kívül is -, amely tényezők jelentős része a cég döntésén, a cég által választott stratégián is múlik. A teljesség igénye nélkül pl. jelentős bírságcsökkentő – akár bírság elengedési – tényező lehet az, ha a cég úgy dönt, hogy feltárja a GVH előtt mondjuk egy kartell részleteit, az abban résztvevőket, azaz engedékenységi eljárásban vesz részt, vagy a GVH-val egyezséget köt az ügy gyorsabb, gazdaságosabb befejezése érdekében, vagy megfelelőségi programot vezet be (hasonlóan a fent írtakhoz) az eljárás alatt. Ezek a stratégiák az eljárás alatt is változhatnak, a helyzet és a cég érdekeinek, az ügy állásnak alapos és folyamatos vizsgálata eredményeképpen, amelynek a menedzseléséhez, irányításához, a GVH gyakorlatának, bírságközleményének értelmezéséhez – és amennyiben az adott cég közbeszerzéseken is szokott indulni, akkor a közbeszerzési törvény és a közbeszerzési hatóság gyakorlatának elemzéséhez, az. ún. öntisztázási eljárás sikerének megítéléséhez, eléréséhez – szintén elengedhetetlen jogász igénybevétele. Ugyancsak jogi tanács szükséges az abban történő döntés kialakításához is, hogy a GVH határozatát érdemes-e bíróság előtt megtámadni és az esetleges bírsági eljárásban azonnali jogvédelmet kérni és ennek milyen következményei vannak. Mindezekben a döntésekben, folyamatokban számos üzleti, pénzügyi, jogi és érdek, vélemény, szempont ütközik, amelyeknek a koordinálása szintén jogi feladat szokott lenni ebben az általában sok évig elhúzódó eljárásban.
Az itt leírtak alapján azt gondolom, hogy nem marad kétség senkiben sem, hogy ez az eljárás és annak a menedzselése valóban egy komoly projekt, amelyben meghatározó szerep van egy versenyjogi jogásznak.
5. És még egy fontos menedzsment feladat!
Ahogy azt már korábbi, jogászi projekt-menedzsmenttel kapcsolatos cikkeinkben is leírtuk, az ügyvédi projekt menedzsment fontos része az is – és alapvető, jogos elvárás az ügyfelek részéről -, hogy az ügyfél részére nyújtott (fent részletezett) projekt menedzsment mellett megfelelően és hatékonyan menedzselje az ügyvédi iroda tevékenységét is a feladat ellátása során. Az ügyvédnek tehát a vállalt és az ügyfél által jóváhagyott feladatok megfelelő ellátását meg kell szerveznie az ügyvédi irodán belül is a projekt során és gondoskodnia kell arról, hogy az iroda erőforrásait hatékonyan használja fel, a vállalt munkaórákat pedig az ügyvédi iroda semmiképpen se lépje túl. Amennyiben nem fix díjas alapon történik az ügyféllel a megállapodás, abban az esetben is elvárnak az ügyfelek legalább egy körülbelüli óraszám becslést, de manapság még inkább egy ún. felülről korlátos (fee cap) ajánlatot, amely fölé semmiképpen sem emelkedhet a számlázott díj.
A cikk szerzői Dr. Bitai Zsófia, a CLM Bitai & Partners vezető ügyvédje és Dr. Torma Sarolta, a CLM Bitai & Partners GDPR, Advertisement & Media, Commercial Law szakértője. A CLM Bitai & Partners Ügyvédi Iroda a jogaszvilag.hu szakmai partnere.
[1] A magyar versenytörvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.), az uniós versenyjogi szabályokat az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés tartalmazza (EUMSz.).
