Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Viharkárok, amiket biztosan nem térít meg a biztosító
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sokaknak csalódás lesz a vihar utáni kártérítési összeg, hiába van biztosításuk. Kiderült, sokan elbukják a tetőtérben, vagy az ingóságokban keletkezett százezres károkat, mert az idő közbeni vagyongyarapodásra a tulajdonos nem terjesztette ki a biztosítása fedezetét.
Nagyüzem van a biztosítási alkuszoknál is, megállás nélkül érdeklődnek a viharkárosultak, hogy szerződésük alapján, milyen kártérítésre számíthatnak. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. tájékoztatása szerint a náluk tudakozódók csaknem fele csalódottan távozik az ügyfélszolgálattól, rendre kiderül ugyanis, hogy a remélt összegnek csupán a töredékét fogja kifizetni a biztosítójuk. Egészen egyszerűen azért, mert sok tételt nem tartalmaztak a régebbi szerződések. A megújításra, aktualizálásra, például az időközben megépített garázs bejelentésére pedig nem gondoltak az emberek – magyarázza Németh Péter, a cég értékesítési igazgatója, a bejelentési dömping első napjának tapasztalatai alapján.
A szakértő példaként említi a nyitott ablakon keresztül bezúdult esőben tönkrement drága laptopot, a villámcsapás okozta áramszünet miatt leolvadt hűtő tartalmát, a vízzel elöntött garázst, a jég által elvert kerti bútorokat, vagy akár az újonnan beépített tetőtérben, melléképületekben keletkezett károkat – előfordulhat ugyanis, hogy ezekre a biztosító be sem fogadja a kárigényt. Legalábbis azoktól az ügyfelektől biztosan nem, akik nem terjesztették ki biztosításaik fedezetét az időközben történt fejlesztésekre, ingósági extra gyarapodásokra. Ezeken most nagyot lehet bukni. És ez igaz minden tételre, amely nem szerepel a szerződésben.
Németh Péter arra is felhívja a figyelmet, mindez egyáltalán nem a biztosítók hibája. A társaságok ugyanis bizonyos értékkövetést maguk is végrehajtanak, ami azt jelenti, hogy például a 20 évvel ezelőtti tévéket egy átlagos mai forgalmi értéken beárazzák a kártérítéshez, de más értékgyarapodást – mint a fent felsorolt esetek – nem kalkulálhatnak be maguktól, azokat bizony utólag be kell foglaltatni a szerződésekbe, ha azt akarjuk, hogy fizessen rá a biztosító. A kontraktusok megújítása az esetek többségében nem eredményez jelentős díjemelést, hanem a korábbinál jóval szélesebb körű szolgáltatást. Az értékkövetésnek ilyenkor a vihar utáni zárszámadáskor van felbecsülhetetlen fontossága és értéke – állítja a szakértő a tapasztalatok alapján.
Ügyvédvilág hírlevél |
|---|
|
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. |
Tavaly egyébként a viharkárokra összesen csaknem egymilliárd forintot fizettek ki a biztosítók, s a meteorológiai előrejelzést figyelve idén is erre a nagyságrendre lehet számítani. Mivel azonban a külföldi híradások komoly árvizekről, földcsuszamlásokról és emberáldozatokról szólnak, ha ezek a viharok is elérik hazánkat, akár komolyabb problémával is szembenézhetünk.