Stagnált az euróövezeti munkanélküliségi ráta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áprilisban az euróövezetben nem változott, az Európai Unióban csökkent a munkanélküliségi ráta – közölte kedden az euróövezet statisztikai hivatala, az Eurostat.


Az euróövezet 19 tagállamában áprilisban szezonális kiigazítással 10,2 százalékos, az előző havival megegyező volt a munkanélküliségi ráta. Egy évvel korábban, 2015 áprilisában 11,0 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.

Az Európai Unió 28 tagállamában az idén áprilisban szezonális kiigazítással 8,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta, alacsonyabb az előző havi 8,8 százaléknál és az egy évvel korábbi 9,6 százaléknál.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

Az unió áprilisi munkanélküliségi rátája 2009 áprilisa óta a legalacsonyabb.

A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát áprilisban a Cseh Köztársaságban regisztrálták, 4,1 százalékosat. Magyarország az EU 28 tagállama között az ötödik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkezett áprilisban, 5,6 százalékossal. A legmagasabb munkanélküliségi rátát, 24,2 százalékosat Görögországban, illetve 20,1 százalékosat Spanyolországban mértek áprilisban.

Az egy évvel korábbival összevetve az EU 28 tagállamából 25-ben csökkent a munkanélküliségi ráta áprilisban. Belgiumban nem változott, Észtországban és Lettországban pedig emelkedett. A legnagyobb csökkenést (15,7 százalékról 11,6 százalékra) Cipruson, illetve Bulgáriában (10,0 százalékról 7,1-re) és Spanyolországban (22,7 százalékról 20,1 százalékra) regisztrálták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.

2024. május 7.

Új “kódex” a bevándorlási jog területén

A Wolters Kluwer Hungary által szervezett három részes webinárium-sorozat első előadásában a bevándorlási jog területén hatályba lépett új kódexet mutatta be dr. Fehér Dániel adótanácsadó, a Fehér Legal & Tax irodavezető ügyvédje és dr. Borka Balázs ügyvéd, a Fehér Legal & Tax partnere .

2024. május 3.

Kontroll alatt a hazai közbeszerzési piac: hároméves rekordot döntött a hiánypótlások száma

2024 első negyedévében összesen 5896 darab hirdetmény érkezett be a Közbeszerzési Hatósághoz, amelyhez 6536 hiánypótlás kapcsolódott. A hiánypótlások száma 4 százalékkal felülmúlta az előző évi adatokat – derül ki a szervezet 2024 első negyedéves Gyorsjelentéséből. Minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 63 a kkv-szektorhoz került.