Zöld szabályozás készülődik az építésügyben – az ingatlanbefektetők korábban ébredtek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar szabályozásban is megjelenhet az épületek fenntarthatóságát igazoló zöld útlevél – hangzott el a Baker McKenzie ügyvédi iroda és a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó vállalat közös kerekasztalbeszélgetésén. Az EU direktívája a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak előírja a nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettséget. Ez az előírás már a magyar számviteli törvényben is megjelent. A Magyarországon 2024-ben hatályba lépő vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló új irányelv (CSRD) alapján pedig a vállalatok egyre szélesebb körének kell nem pénzügyi szempontú jelentést készítenie: a kötelezettség nemcsak tőzsdén jegyzett, hanem 20 millió eurós eszközállománnyal vagy 40 millió eurós bevétellel rendelkező cégekre is vonatkozik majd.

Az ESG (Enviroment, Social, Governance) a vállalat környezeti és társadalmi hatásaira, illetve etikus vezetésére vonatkozó komplex követelményrendszer. Arra a holisztikus látásmódra épül, hogy a vállalat működése nemcsak pénzügyi indikátorokban fejezhető ki, hiszen működése hatással van többek közt a munkavállalóira és a környezetére is.

Mindez az ingatlanszektorban is érvényes – ez esetben a teljes életciklust kell figyelembe venni az anyagválasztástól kezdve az energiafelhasználáson keresztül addig, hogyan illeszkedik az épület a környezetbe.

Az ingatlanszektorban számos előírás, minősítés és kötelezettség van, amelyek különböző aspektusokból vizsgálják az ESG-kompatibilitást. „Az uniós szabályozás egy cél felé mutat: az igény az, hogy ezek az egyelőre sokszor nehezen mérhető hatások a pénzügyi eredményekben is tükröződjenek” – mondta Horváth Áron, a CBRE fenntarthatósági vezetője. „Mindez a befektetői oldalon is megjelenik: ma már általános elvárás a fenntartható projektek finanszírozása, és ennek érdekében az ingatlanszektorban is igénylik a működés ESG szempontból releváns mérhetőségét.”

Ahogy az ingatlan piaci értékében az egyéb tényezők sem standardizálhatók, úgy az ESG-re vonatkozóan sincsenek pontosan számszerűsíthető kritériumok. Nem mondható meg tehát pontosan, hogyan csapódik le egy adott ingatlan piaci értékében, ha bizonyos követelményeknek megfelel.

Az ingatlanértékbecslők négy területen gyűjtik az adatokat és igyekeznek azonosítani az ESG szempontjából releváns tényezőket. Ezek főleg a környezetvédelemhez kötődnek: van-e az épületnek minősítése, milyen az energiahatékonysága, hagyományos vagy megújuló energiát használ-e, illetve milyen zöld tanúsítványa van.

„A piacon egyre kevésbé beszélhetünk zöld prémiumról – azaz arról, hogy a fenntartható épületek iránti egyre növekvő igény eredményezi a magasabb piaci árat és bérleti díjat eredményez –, sokkal inkább ennek ellentéte, a barna diszkont jellemző: azaz a nem fenntartható épületek értéke csökken, kevesebb és más jellegű befektetők érdeklődnek irántuk – mondta Mészáros Margaréta, a CBRE értékbecslési főigazgatója. – Ugyanakkor a CBRE kutatása azt mutatja, hogy a jobb műszaki-fizikai állapotú, energetikailag hatékonyabb épületek esetén magasabb bérleti díj érvényesíthető. Ennek következtében az értékük valóban magasabb. A piacon is megfigyelhető, hogy a 2000-es évek elején épült ingatlanok a mai bekerülési költségekhez képest jóval alacsonyabb áron cserélnek gazdát.”

Melyek az ESG szempontjából releváns jogszabályok?

Az EU direktívája a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak előírja a nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettséget. Ez az előírás már a magyar számviteli törvényben is megjelent. A Magyarországon 2024-ben hatályba lépő vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló új irányelv (CSRD) alapján pedig a vállalatok egyre szélesebb körének kell nem pénzügyi szempontú jelentést készítenie: a kötelezettség nemcsak tőzsdén jegyzett, hanem 20 millió eurós eszközállománnyal vagy 40 millió eurós bevétellel rendelkező cégekre is vonatkozik majd.

„Trendváltozás tapasztalható a bérleti szerződések tekintetében: megjelennek azok az igények, hogy az épület az ESG-vel kapcsolatos elvárásoknak megfeleljen, legyenek nemzetközi zöld minősítései, illetve megújuló energiaforrásokat vegyen igénybe” – mondta dr. Kovács Benedek, a Baker McKenzie partnere, az ingatlancsoport vezetője. „Ha a magyar jogszabályi környezetbe belekerül a kötelezettségek és az ösztönzők rendszere, az lesz a fordulópont.”

Magyarországon egyelőre nincs olyan jogszabály, ami kifejezetten zöld fejlesztést írna elő. Kettő, már nyilvánosan is elérhető jogszabálytervezet létezik, amelyek mérhető követelményrendszer felállítását célozzák. A beruházási törvény idén tavasszal hatályba léphet, és az állami beruházások esetében előírhat bizonyos „zöld” feltételeket. Az építési jogszabályok ugyancsak napirenden lévő, tervezett módosítása pedig várhatóan bevezeti az épületek zöld kártyáját, ami az ingatlanpiacon egyre inkább elvárt zöld minősítési rendszert egységesen és rendszerszinten meghonosíthatja.

Forrás: a Baker McKenzie ügyvédi iroda sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.