A cikksorozat második részében a szerző a Boeing esetét felhasználva szemlélteti mennyire fontos a belső kontrollpontok felállítása és a folyamatos auditálás, tesztelés.
A compliance életünk számos területén jelen van, gyakran észrevétlenül is: legyen szó például olyan nyaralásról, ahol repülőgéppel utazunk – itt is létfontosságú a szabályok betartása. A cikksorozat a Boeing esetét felhasználva szemlélteti, milyen következményekkel járhat egy hibásan működő compliance rendszer.
Míg az előző cikkben a visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó belső szabályozás írásba foglaltsága, a bejelentések megtételéül szolgáló események érthető megfogalmazása, valamint a bejelentés formájának kérdéseivel foglalkoztunk, a mostani cikkben további kérdéseket szeretnénk feszegetni.
Számos kérdés merül fel a whistleblowing gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban – ezt járja körül a cikk, jó példákat is bemutatva.
A vállalati compliance egyike legfontosabb eszköze a hatékony kommunikáció, amely lehetőséget ad arra, hogy időben cselekedhessünk, és meghalljuk vagy észrevegyük azt, amit addig nem sikerült. Mi történik, ha ez a kommunikációs eszköz egyáltalán nincs a kezünkben? A jelen cikk címében is feltüntetett repülőgéptípus esetében 346 embernek kellett meghalnia azért, mert a Boeing-nél hiányzott ez az eszköz.
Whistleblowing: a vállalati világ új kulcsszava. Hogyan kapcsolódik ez a compliance-hez és a speak-up kultúrához? Miképp építhetünk ki egy hatékony visszajelző rendszert, ami védi mind a dolgozók, mind a vállalat érdekeit?
A munkahelyi szexuális viszonyok és zaklatások általában titokban maradnak, mert a téma tabu. A vállalatok belső szabályzatai sokszor nem foglalkoznak részletesen ezekkel, és a munkavállalók gyakran nem mernek szólni. Cikkünk azt járja körül, hogy mit tud a munkáltató tenni egy nyíltabb kommunikáció érdekében compliance szempontból.
Szinte minden napra jut egy korrupciós hír a nagyvilágból – de vajon tényleg a vállalati élet elkerülhetetlen része a korrupció? Az első, compliance kockázatok és következmények alcímet viselő cikket követően ezúttal betekintést nyerhetünk a vállalati korrupcióellenes (antikorrupciós) törekvések működési alaptételeibe.
Pénzügyi kockázatok, közvélemény által érzékelt korrupció és reputációs károk: nem olyan kifejezések, amelyeket a cégvezetők szívesen hallanának, mégis foglalkozni kell velük, mivel a vállalat jó hírnevét (és így közvetve működését) már egyetlen ügy is jelentősen ronthatja.
