Friss szellemiség a jogászegyletben
Dr. Sárközy Tamás az államreform-kísérletekről, a társasági jog és a Ptk. viszonyáról, a jogászegylet újbóli felemelkedéséről, a szállodák és a világvárosok vonzerejéről
Kálmán Attila cikkei
A bíró sem ülhet elefántcsonttoronyban
Megszületett a közigazgatási perjog kodifikációjáról döntő kormányhatározat és a kabinet tervei szerint a közigazgatási rendtartás átfogó reformjával együtt a teljes törvényi szabályozás 2017. január elsejével léphet hatályba – avat be az átalakítás jelenlegi állásába Sperka Kálmán, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának tanácselnöke, aki maga is részt vesz a szakmai előkészítésben.
Az uniós jogalkalmazás bírói dilemmái
Nyolc gyermek édesapja, ennek megfelelően olykor „olaszos hangulat” jellemzi a változatos, zenével, sporttal, mozival tarkított, de mindenképp harmonikus családi együttléteket – avat be a már önmagában is nagy kihívást jelentő „magánéleti titkaiba” dr. Osztovits András kúriai bíró, akinek sikeres pályájához biztos hátteret nyújt a még az egyetemi évekből megismert történelem–finn szakos tanár felesége. A Polgári Kollégium európai uniós jogi specialistája 36 évesen lett a legfőbb bírói testület kinevezett bírája, a magyar talárosok közül pedig a legelsők között habilitált. Ítélkező bírói munkája mellett az OBH Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózatának koordinátori tisztét is betölti, és aktív oktatója a Károli Gáspár Református Egyetem Európai Jogi és Nemzetközi Jogi Tanszékének. Szerinte a magyar bírák bár aktívak az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésében, de – helyesen – Luxembourg helyett gyakran vállalják magukra az uniós jog értelmezését. „Az ügyvédek viszont sokszor nem ismerik fel és elmulasztják az EU-s jog alkalmazásának lehetőségét”.
A gondatlanság gondos bírája
Dr. Csere Katalin kúriai tanácselnök a büntetőbíráskodás szépségeiről, az igazságügyi szakértés kulisszáiról, férje iránymutatásairól és a bibliai utazásokról.
Átélni a közigazgatási bíráskodás reformkorait
Dr. Sugár Tamás kúriai bíró a bevált egyfokú ítélkezésről, a jövőt vizsgáló munkacsoportokról, a történelmi példákról, az orosz irodalom és a sport szeretetéről, gyermekei és a jog kapcsolatáról.
Az igazságtétel szépsége a bírák kárpótlása II. rész
Várhatóan márciusban dönt a Kúria szakkollégiuma azokról az esetleges jogegységi ajánlásokról, melyeket a régi és az új Munka Törvénykönyve alapján hozott ítéletek összevetése alapján tett meg a legfőbb bírói fórum joggyakorlat-elemző munkacsoportja. Ennek egyik aktuális érdekessége, hogy a testület nem akart „felülről” vezérelt állásfoglalást tenni az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatban. Egyre több per indul ugyanis amiatt, hogy a munkáltatók e-mailben értesítik dolgozójukat a felmondásról. Kérdésként merülhet fel: mi módon közölhető jogszerűen a felmondás elektronikus dokumentum útján – fogalmazza meg a munkacsoport álláspontját az Ügyvédvilágnak adott interjújában Sipőczné Tánczos Rita, a Kúria bírája, aki hivatalból volt tagja a grémiumnak. Utóbbi „arra a következtetésre jutott, hogy ebben a kérdésben érdemes megvárni a most formálódó alsóbb bírósági gyakorlatot (…), az első- és a másodfokú munkaügyi perek kimenetelét (…) Nem lenne szerencsés, ha már az elején mi szabnánk irányt ebben a kérdésben
Az igazságtétel szépsége a bírák kárpótlása
Várhatóan márciusban dönt a Kúria szakkollégiuma azokról az esetleges jogegységi ajánlásokról, melyeket a régi és az új Munka Törvénykönyve alapján hozott ítéletek összevetése alapján tett meg a legfőbb bírói fórum joggyakorlat-elemző munkacsoportja. Ennek egyik aktuális érdekessége, hogy a testület nem akart „felülről” vezérelt állásfoglalást tenni az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatban. Egyre több per indul ugyanis amiatt, hogy a munkáltatók e-mailben értesítik dolgozójukat a felmondásról. Kérdésként merülhet fel: mi módon közölhető jogszerűen a felmondás elektronikus dokumentum útján – fogalmazza meg a munkacsoport álláspontját az Ügyvédvilágnak adott interjújában Sipőczné Tánczos Rita, a Kúria bírája, aki hivatalból volt tagja a grémiumnak. Utóbbi „arra a következtetésre jutott, hogy ebben a kérdésben érdemes megvárni a most formálódó alsóbb bírósági gyakorlatot (…), az első- és a másodfokú munkaügyi perek kimenetelét (…) Nem lenne szerencsés, ha már az elején mi szabnánk irányt ebben a kérdésben
Az igazságtétel szépsége a bíró kárpótlása II. rész
Várhatóan márciusban dönt a Kúria szakkollégiuma azokról az esetleges jogegységi ajánlásokról, melyeket a régi és az új Munka Törvénykönyve alapján hozott ítéletek összevetése alapján tett meg a legfőbb bírói fórum joggyakorlat-elemző munkacsoportja. Ennek egyik aktuális érdekessége, hogy a testület nem akart „felülről” vezérelt állásfoglalást tenni az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatban. Egyre több per indul ugyanis amiatt, hogy a munkáltatók e-mailben értesítik dolgozójukat a felmondásról. Kérdésként merülhet fel: mi módon közölhető jogszerűen a felmondás elektronikus dokumentum útján – fogalmazza meg a munkacsoport álláspontját az Ügyvédvilágnak adott interjújában Sipőczné Tánczos Rita, a Kúria bírája, aki hivatalból volt tagja a grémiumnak. Utóbbi „arra a következtetésre jutott, hogy ebben a kérdésben érdemes megvárni a most formálódó alsóbb bírósági gyakorlatot (…), az első- és a másodfokú munkaügyi perek kimenetelét (…) Nem lenne szerencsés, ha már az elején mi szabnánk irányt ebben a kérdésben
Az igazságtétel szépsége a bíró kárpótlása
Várhatóan márciusban dönt a Kúria szakkollégiuma azokról az esetleges jogegységi ajánlásokról, melyeket a régi és az új Munka Törvénykönyve alapján hozott ítéletek összevetése alapján tett meg a legfőbb bírói fórum joggyakorlat-elemző munkacsoportja. Ennek egyik aktuális érdekessége, hogy a testület nem akart „felülről” vezérelt állásfoglalást tenni az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatban. Egyre több per indul ugyanis amiatt, hogy a munkáltatók e-mailben értesítik dolgozójukat a felmondásról. Kérdésként merülhet fel: mi módon közölhető jogszerűen a felmondás elektronikus dokumentum útján – fogalmazza meg a munkacsoport álláspontját az Ügyvédvilágnak adott interjújában Sipőczné Tánczos Rita, a Kúria bírája, aki hivatalból volt tagja a grémiumnak. Utóbbi „arra a következtetésre jutott, hogy ebben a kérdésben érdemes megvárni a most formálódó alsóbb bírósági gyakorlatot (…), az első- és a másodfokú munkaügyi perek kimenetelét (…) Nem lenne szerencsés, ha már az elején mi szabnánk irányt ebben a kérdésben
Egy piacgazdaságot formáló bírónő
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes kúriai tanácselnök az újkori cégjog általa is kitaposott ösvényeiről, a szolgálati bírósági eljárásról, az olasz kultúra és zene szeretetéről