Bejelentkezés Hírlevél

Kálmán Attila cikkei

Kálmán Attila  |  2013. június 3. Szakma

„Bizonytalanná váltak a korábbi igazodási pontok”

„A törvényalkotási rohamtempóban elemi jogelvek sérülnek, s bizonytalanná válnak a korábbi igazodási pontok. Amit korábban megtanultunk, egy részét most mintha sutba vághatnánk” – fogalmazza meg szakmai dilemmáit dr. Horváth Eszter ügyvéd. Elég csak a január elsejével módosított ingatlan-nyilvántartási és a március elsejével megváltozott cégnyilvántartási szabályok anomáliáit említeni. A konzekvencia: ami rossz az ügyvédeknek, az értelemszerűen rossz az ügyfeleknek is. A fiatal jogász mindennek – s persze a pályakezdő praxisépítés gondjai – ellenére bizakodó a szakmai jövőjét illetően.

Kálmán Attila  |  2013. június 3. Szakma

A kirendelt védők megcsorbított méltósága

Több mint különös, hogy a vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet előírásait egyes bíróságok gyakorlatilag elszabotálják, azaz nem fizetik ki a kirendelt védőnek járó, jogszabályban garantált költségtérítést. Miközben eme ügyvédek méltatlanul alacsony díjazásban is részesülnek, addig a kirendelt tolmácsok akár 180 ezer forintot is kaphatnak egyetlen tárgyalási napért. Az állami büntetőeljárási gépezet hemzseg az ellentmondásosságtól, s rendkívül pazarló is egyben: a feleslegesen elhúzódó ügyek akár sok tíz- vagy százmillió forintos többletkiadást is jelenthetnek évente. Ezekről szemérmesen hallgatni szeret az igazságszolgáltatás állami apparátusa, viszont akadnak olyan fiatal ügyvédek, akik vállalják, hogy fellebbentik a fátylat az anomáliákról. Ilyen dr. Kecsmár Melinda is, aki szerint az államnak bőven akad adóssága ezen a területen.

Kálmán Attila  |  2013. június 3. Szakma

A bilincsjogtól az életszerűségig

Elsőre zavarosnak tűnhetnek annak a módosításnak a következményei, miszerint január elsejétől kikerült a Btk.-ból a számviteli fegyelem megsértésének vétsége. A nagy kérdés: mi lesz a már folyamatban lévő ügyekkel? Ami biztos, a vétkes cégvezetők a jövőben elkerülik a – korábban indokolatlanul kiszabható – börtönbüntetést. A jogalkotó valós élethelyzetekhez igazította a szankcionálást, s pénzbüntetésre váltotta az igazságszolgáltatás eddigi bilincsjogát – állítja dr. Kalló Péter, a gazdasági büntetőügyek specialistája. A fiatal szakjogász segít eligazodni a változások útvesztőjében, miközben felhívja a figyelmet arra: az ő szakterületén különösen fontos az önképzés, a jogon túli folyamatos tanulás, mert a „túloldalon” vérbeli profik, kiválóan képzett és technikailag is európai színvonalon felszerelt adó- és vámnyomozók védik az állam érdekeit. S hogy maga is elkerülje az ingoványos helyzeteket, kifejezetten jó iskolának tartja, hogy 2010 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának jegyzője lehet. Szerinte így már kezdőként láthatja, mit nem szabad tennie egy ügyvédnek, melyek azok az írott és íratlan etikai-jogi normák és szabályok, melyeket mindenkor, s minden ügyvédnek be kell tartania.

Kálmán Attila  |  2013. június 3. Szakma

Egy ügyvéd a politika versenyfutásában

„Hogy mi lesz majdan a praxisommal? Egyelőre elég aktívnak érzem magam, de könnyen lehet,
hogy egy napon munka nélkül maradok. Az egyik ügyfelem tárgyalásán a fiam helyettesített,
s olyan remek védőbeszédet mondott, hogy az illetőt felmentette a bíróság. Az ügyfelem erre csak annyit jegyzett meg: legközelebb is őt küldjem magam helyett” – avat be családi-szakmai titkaiba a humoros oldaláról eddig kevéssé ismert Futó Barnabás, aki vállaltan konzervatív kötődésű büntetőügyvédként az elmúlt másfél évtized emlékezetes, nagy port felvert, politikai természetű pereiben látta el leginkább a jobboldalhoz köthető személyek védelmét, Schleht Csabától Hankiss Ágnesen át egészen Szász Károlyig.

Kálmán Attila  |  2013. május 29. Szakma

A törvény ügyvédje – portré Dr. Hegedűs Lászlóról

„Igencsak érdekes, hogy az elmúlt hónapokban indult büntetőügyekben mintha visszaköszönnének az egykori, nagy port felvert Papa-, azaz a Sándor István-ügy történései. A pályafutásom során akkor találkoztam először egy klasszikus koncepciós eljárással. Kevés ügyvédnek adatik meg ilyen siker, hiszen Sándor Istvánt hosszú idő után jogerősen felmentették és tisztázták az összes vád alól, ráadásul 15 millió forintos kártérítést is kapott a magyar államtól elszenvedett sérelmeiért” – idézi fel Hegedűs László ügyvéd a számára egy csapásra komoly országos ismertséget hozó, 2000-ben indult, s részben még a politikai erőtérbe is bekerült büntetőeljárás tanulságait. Jóllehet sok politikust képviselt már az 1993 óta egyéni irodát vezető szakember, ő maga nem vállalna politkai szerepet. Igaz, Tarlós István felkérésére 2010-től a főváros jogi bizottságának külsős alelnöke, ám úgy tartja, sok helyi vagy országos képviselő „szerencselovagként nyargal végig egy kurzust”. Egyfelől ma is vigyáz függetlenségére, másfelől „szeretek nyugodtan aludni” – mondja, arra utalva, visszataszító, ahogy manapság bárkire bármit rá lehet fogni politikai pályája miatt. „Ez bosszúállás, nem pedig igazságszolgáltatás”.

Kálmán Attila  |  2013. május 28. Szakma

Egy lovag az ügyvédek közt

Ügyvéd és lótenyésztő, akinek ma a gyermekei jelentik a legtöbbet: „Nyaranta szívesen időznek a birtokon, ott övék a szabadság. Igyekszem nekik is átadni a természet szeretetét, mivel a mai fiatalok sokszor csak a számítógépek ingerszegény városi világában nőnek fel. Sokat olvastatom őket, hogy a hagyományos emberi képességeket is elsajátíthassák. Képletesen szólva: nem szeretném, ha magas lovon ülnének…” – fogalmazza meg szülői ars poeticáját dr. Csikós Csaba gazdasági szakjogász, ám e mögött saját szakmai hitvallása is megbújik. Habár a gimnáziumban kiváló sportoló, s érettségi után szóba jön a TF és az állatorvosi, végül a szegedi jogot választja a „rebellis gyermek”, akinek testvére Ybl-díjas építésszé lesz, ám egyik lánya folytatja az apai pályát: ma az MTA jogi igazgatója. A számos nagy gazdasági ügyben eljáró Csikós Csaba a túloldalon kezd, ügyészként. De már ott is rendhagyó a szakmai felfogása, s inkább védőként lép fel, amikor nem hisz az egyik vádlott bűnösségében. Így hát az ügyészi-bírói, ügyvédi és jogtanácsosi szakvizsgával rendelkező szakember a ’80-as években a KISOSZ főosztályvezetőjeként védi az egyéni és társas magánvállalkozások érdekeit, majd teszi később ugyanezt az 50. számú Jogtanácsosi Munkaközösség vezetőjeként. Ügyvédként 1990-től folytatja tevékenységét. Alapító szakértője volt a Privát Profit szaklapnak, miközben egyre bonyolultabb és egyre nagyobb gazdasági ügyekre kapott megbízást. A nagy adó- és gazdasági ügyek képviselete mellett a BÁV Zálog Zrt. igazgatósági elnöke is. Szeret utazni, hobbija, a sportló-tenyésztés pedig egyben a jövő befektetése is számára.

Kálmán Attila  |  2013. május 27. Szakma

Amerikából jöttem…

Előbb lett bejegyzett, gyakorló ügyvéd az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, ahol csak 1994-ben szakvizsgázik, a New York állami kamarai tagságot viszont már 1991-ben megszerzi. Sokáig elegáns visszahúzódással hárította el az interjút, holott képzettsége, aktivitása és széles világlátása mindenképp „mesélésre” predesztinálja – egyszerűen jó hallgatni. Mint egy bölcs tanárt, nem csoda hát, hogy Varga Ildikó – sok más mellett – a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda első számú „felvevőse”, a gyakornoki program irányítója. Van mit átadnia a fiatal aspiránsoknak, hiszen a bölcsészdoktorátussal is rendelkező ügyvéd olyan nagy projekteket hozott tető alá tranzakciós és corporate partnerként, mint például a vidéki gázszolgáltatók értékesítése vagy a Toyota/Peugeot és Samsung projektek. Az eredetileg angol–könyvtár szakot végzett ügyvéd kezdetben elkerüli a jogot, a törvények világába majdani férje révén csöppen; a Csepel Művek Acélmű főkönyvtárosaként elvégzi az ELTE Jogi Karát, miközben figyel a családépítésre is. Harmadik gyermekük születése után egy héttel avatják jogi doktorrá.

Kálmán Attila  |  2013. május 27. Szakma

Az ítélkezéshez a legerősebb belső meggyőződés kell

„Védőként azt szoktam mondani, kétféle ügyfelem van: az ártatlan és a tényleg ártatlan. Ez komolyra fordítva azt jelenti, hogy bármit is követett el, elengedhetetlen az őszintesége. A megbízómat csak úgy tudom a legjobban védeni, ha feltárja az ügy minden részletét, így az eljárás során nem tudnak sarokba szorítani a hatóságok különböző, hirtelen előkerült bizonyítékokkal. Ügyvédként is dolgozik bennem a belső meggyőződés, vajon fel kell-e menteni az ügyfelemet, vagy sem. Védőként is végiggondolom, bíróként hogyan ítélnék ugyanabban az ügyben” – fogalmaz dr. Parti Ágnes, aki egy évtizednyi, másodfokú büntetőbíráskodást, s ezzel a biztos megélhetést maga mögött hagyva döntött arról, hogy szabadúszó, azaz ügyvéd lesz.