Amikor a bíró értékrendet teremt – II. rész
Lukács Zsuzsanna két évtizedes bírósági elnökségről, a mindig csúcsra járatott Fővárosi Ítélőtábla megszervezéséről, a család és Miskolc szeretetéről.
Kálmán Attila cikkei
Amikor a bíró értékrendet teremt – I. rész
Lukács Zsuzsanna két évtizedes bírósági elnökségről, a mindig csúcsra járatott Fővárosi Ítélőtábla megszervezéséről, a család és Miskolc szeretetéről
Egy főbíró a vadászlesen – II. rész
Makai Lajos a szolgáltató táblaelnökségről, a nyomozóhatóság „turpisságairól”, az indokolatlan előzetesekről és a jog alapvetéseiről
Egy főbíró a vadászlesen
Makai Lajos a szolgáltató táblaelnökségről, a nyomozóhatóság „turpisságairól”, az indokolatlan előzetesekről és a jog alapvetéseiről.
A bírói szervezetnek villámgyorsan kellett felnőnie egy teljesen új joganyaghoz – 2. rész
A magyar bírák bátran alkalmazzák az európai joganyagot, épp ezért jóval bátrabban fordulnak az EU luxemburgi bíróságához előzetes döntéshozatali eljárásban; mindebből az következik, hogy az uniós joganyag alapos ismerete miatt a hiányosságokra, ellentmondásokra is felfigyelnek, aktivitásukkal pedig kiemelkednek az újonnan csatlakozott tagállamok sorából – nyilatkozta az Ügyvédvilágnak dr. Darák Péter, a Kúria elnöke.
A bírói szervezetnek villámgyorsan kellett felnőnie egy teljesen új joganyaghoz – 1. rész
A magyar bírák bátran alkalmazzák az európai joganyagot, épp ezért jóval bátrabban fordulnak az EU luxemburgi bíróságához előzetes döntéshozatali eljárásban; mindebből az következik, hogy az uniós joganyag alapos ismerete miatt a hiányosságokra, ellentmondásokra is felfigyelnek, aktivitásukkal pedig kiemelkednek az újonnan csatlakozott tagállamok sorából – nyilatkozta az Ügyvédvilágnak dr. Darák Péter, a Kúria elnöke.
Az európai örökösök – 2. rész
Idén októberben Budapest lesz a világ közjegyzői fővárosa, a hivatásrend világszervezete Magyarországon tartja éves közgyűlését, melyen mind az öt kontinens képviselteti magát. Ez egyben alkalmat ad ama változások összegzésére is, melyek az európai uniós tagságból fakadnak. Talán az egyik legfontosabb, hogy hosszú évek után végre megszületett az európai végrehajtási jogcím, ami praktikusan azt jelenti, hogy ha valaki – például egy lakásbérleti szerződést – magyar közjegyzői közokiratba foglal, akkor – nem fizetés esetén – annak portugáliai végrehajtásához is segítséget ad a magyar állam. Ez egy nagy vívmány, amellyel élnek is az emberek – fogalmazott a lapunknak adott interjújában dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A jövő augusztus 17-én hatályba lépő európai öröklési rendeletről elmondta, minden esetben az örökhagyó lakhelye szerinti jog lesz az irányadó a teljes hagyatékra. Ez könnyítés, de a tervezetet – az eltérő nemzeti joganyagok miatt – még időben módosítani kellene. A MOKK egy úgynevezett megfeleltetési eljárás beiktatását szeretné elérni, ami a gyakorlatban annyit jelentene, hogy a bejegyző ország részéről egy közbeékelt hatóság hivatalosan, garanciákat vállalva elvégezné azt a procedúrát, melynek terhét a jelenlegi EU-s tervezet a nemzeti földhivatalokra, cégbíróságokra és más, nyilvántartást vezető szervre, illetve az ott dolgozó előadók vállára rakna szerte a kontinensen. Ez elejét vehetné a későbbi örökösödési perek sorának.
Az európai örökösök – 1. rész
Idén októberben Budapest lesz a világ közjegyzői fővárosa, a hivatásrend világszervezete Magyarországon tartja éves közgyűlését, melyen mind az öt kontinens képviselteti magát. Ez egyben alkalmat ad ama változások összegzésére is, melyek az európai uniós tagságból fakadnak. Talán az egyik legfontosabb, hogy hosszú évek után végre megszületett az európai végrehajtási jogcím, ami praktikusan azt jelenti, hogy ha valaki – például egy lakásbérleti szerződést – magyar közjegyzői közokiratba foglal, akkor – nem fizetés esetén – annak portugáliai végrehajtásához is segítséget ad a magyar állam. Ez egy nagy vívmány, amellyel élnek is az emberek – fogalmazott lapunknak adott interjújában dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A jövő augusztus 17-én hatályba lépő európai öröklési rendeletről elmondta, minden esetben az örökhagyó lakhelye szerinti jog lesz az irányadó a teljes hagyatékra. Ez könnyítés, de a tervezetet – az eltérő nemzeti joganyagok miatt – még időben módosítani kellene. A MOKK egy úgynevezett megfeleltetési eljárás beiktatását szeretné elérni, ami a gyakorlatban annyit jelentene, hogy a bejegyző ország részéről egy közbeékelt hatóság hivatalosan, garanciákat vállalva elvégezné azt a procedúrát, melynek terhét a jelenlegi EU-s tervezet a nemzeti földhivatalokra, cégbíróságokra és más, nyilvántartást vezető szervre, illetve az ott dolgozó előadók vállára rakna szerte a kontinensen. Ez elejét vehetné a későbbi örökösödési perek sorának.
Az ítélkezés nyilvánossága alapvető polgárjog – 2. rész
Dr. Harangozó Attila lapunknak adott interjújában egyebek mellett ügyvédi pályakezdéséről, a Szegedi Ítélőtábla elnökléséről, a bíróságok és a sajtó kapcsolatáról, s a várromok meghódításáról is beszél. Ahogy fogalmaz: „a bíróságok erkölcsi kötelessége a tudásátadás, ennek része az aktív jószolgálati tevékenység, valamint a társadalom felé történő nyitás. Így remélhető, hogy a bíróságokról már nem a láncra vert rab jut eszébe mindenkinek, és változik a rólunk alkotott kép”.
Az ítélkezés nyilvánossága alapvető polgárjog – 1. rész
Dr. Harangozó Attila lapunknak adott interjújában egyebek mellett ügyvédi pályakezdéséről, a Szegedi Ítélőtábla elnökléséről, a bíróságok és a sajtó kapcsolatáról, s a várromok meghódításáról is beszél. Ahogy fogalmaz: „a bíróságok erkölcsi kötelessége a tudásátadás, ennek része az aktív jószolgálati tevékenység, valamint a társadalom felé történő nyitás. Így remélhető, hogy a bíróságokról már nem a láncra vert rab jut eszébe mindenkinek, és változik a rólunk alkotott kép”.