Az állandó népszavazásokról és a nyugalmas életről híres Svájcban meglepően heves vitát kavart egy márciusi referendum. A téma első halásra nem tűnik túl fontosnak, mégis nagy figyelmet keltett Európa-szerte. A svájci polgárok a közszolgálati média finanszírozásáról hoztak döntést.
Változatlanul hagyni, eltörölni, megreformálni? Ezek a kérdések állnak a politikai és társadalmi vita középpontjában a német Büntető Törvénykönyv 219a. § kapcsán, amely a magzatelhajtás népszerűsítését rendeli büntetni. Egyidejűleg ismét felszínre került az abortusz ellenzői és támogatói közötti világnézeti, súlyos alapjogi dilemmákkal terhelt konfliktus.
A nagyszámú, Európába érkező háborús menekült mellett elsikkad egy kisebb csoport, a hazájukat szexuális másságuk miatt elhagyó embereké. Pedig menekültjogi megítélésük Európa-szerte hosszabb ideje fejtörést okoz a hatóságok és bíróságok számára. A téma aktualitását az Európai Unió Bíróságának (EUB) friss ítélete adja, amelyet magyar megkeresésére, előzetes döntéshozatali eljárásában hirdettek ki a luxemburgi bírák.
Az utóbbi időben Európa több pontján is felerősödtek a szeparatista mozgalmak. Ezzel ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a népek önrendelkezési jogának morális és jogi tartalma nem fedi egymást. Egyidejűleg vitatott a jog alanya, tartalma és korlátai.
Magyarországon mindeddig kevés figyelmet kapott a menekültválság egyik németországi mellékszála: feléledt egy kihaltnak hitt jogintézmény, az egyházi menedék. A magyar jogászok legfeljebb az egyetemi jogtörténet előadásokról ismerhetik az asylumot, amely az elmúlt évekig Németországban sem volt a mindennapok része. Így meglepő, hogy a politika és a jogásztársadalom is vitatkozik a jogintézmény mibenlétéről.
Lengyelország és az EU között hosszabb ideje feszült a viszony. A figyelem középpontjában a lengyel igazságügyi reform és ezzel összefüggésben, az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikke alapján megindított eljárás áll. Példa nélküli eset az európai integráció történetében. Egyedülálló egy másik, kevesebb figyelmet kapott lengyel vonatkozású kötelezettségszegési eljárás, a bialowiezai erdő ügye is. Mindkét eljárás alapvető jelentőségű az európai integráció szempontjából, ezért érdemes őket közelebbről megvizsgálni.
Az EU demokratikus legitimációja a közösség hatásköreinek bővítésével egyre fontosabbá váló téma. Ezzel párhuzamos Európa-szerte mind többen propagálják a közvetlen demokrácia intézményeinek erősítését. A két téma az EU lisszaboni reformszerződésében találását egymásra. A jogalkotó az európai polgári beleszólási lehetőségeinek bővítésével, konkrétan az európai polgári kezdeményezés (EPK) életre hívásával kívánta az integráció demokratikus legitimációját erősíteni. Egyúttal megkísérelte a brüsszeli döntésekét közelebb vinni az európai polgárokhoz. A 2012 óta létező jogintézmény – ugyan más-más okokból, de – idehaza és Nyugat-Európában is a figyelem középpontjába került.
Az európai jog sokat vitatott alapelve, a határozatok kölcsönös elismerése először a 2002-ben elfogadott európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatban került alkalmazásra. A főszabály szerint automatikus kiadatást lehetővé tevő európai jogszabály elfogadása után – alapjogi relevanciája miatt – erősen vitatott volt. Néhány napja pedig a katalán tartományi elnök kapcsán ismét reflektorfénybe került: Carles Puigdemont és kormányának négy, Brüsszelben tartózkodó tagja ellen az illetékes spanyol bíróság november 3-án európai elfogatóparancsot adott ki; lázadás, ellenszegülés hatósági rendelkezésnek és közpénzzel visszaélés a vád.
Németország választott. Ezért a választási- és pártrendszer bemutatása után érdemes áttekinteni, meddig és milyen hatáskörökkel maradhat hivatalában a jelenlegi kabinet, és miként lesz Európa legnépesebb, gazdaságilag legerősebb országának új kormánya.
Szeptemberben új Bundestagról, azaz szövetségi törvényhozásról döntenek a németek. Korábbi cikkünkben a német választási rendszert mutattuk be, amely ’89/’90 fordulóján a magyar szabályok kialakításánál mintául szolgált. A következőkben pedig a német pártrendszert vesszük górcső alá.
