Magyarország fontos célpontja a kínai befektetéseknek, ezért egyre gyakoribb, hogy kínai befektetők hoznak létre magyar vállalkozásokat az itteni beruházásaik megvalósítása érdekében.
A jelen korban, a mostani hazai és nemzetközi gazdasági viszonyok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az állampolgárok, a vállalkozások az Európai Unió határain belül szabadon költözzenek, áramoljanak. Ennek a jelentős értékű szabadságnak az eredménye sokszor az, hogy a már rendelkezésre álló digitális eszközök, és az ezekre épülő kormányzati, bírósági fejlesztések eredményeként, a különböző közigazgatási és bírósági eljárásokat személyes jelenlét nélkül is lehetősége van az állampolgároknak igénybe venni.
„Az Európai Bizottság a mai napon irányelvjavaslatot fogadott el, amely ösztönzi a vállalatokat az uniós társasági jog digitális eszközeinek és eljárásainak fokozott használatára. A javaslat célja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető céginformációk körének uniós szintű bővítésével elősegítse a határokon átnyúló tevékenységeket, továbbá fokozza az üzleti átláthatóságot és a bizalmat. Emellett az uniós cégbizonyítvány és az egyszeri adatszolgáltatás elve révén évente mintegy 437 millió EUR-val csökkenteni fogja a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adminisztratív terheit. A javaslat hozzá fog járulni az egységes piac további digitalizációjához, és segíteni fogja a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – abban, hogy üzleti tevékenységet folytassanak az EU-ban.
A külföldön aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett okirat további felülhitelesítés nélkül is alkalmas az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre.
A jogászi hivatásrendekről szóló cikksorozatunk zárásaként dr. Pulinka Mihállyal beszélgettünk, aki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Jogi Irodájának irodavezető-helyettese, mellette pedig közjegyzőhelyettes dr. Molnár Judit (Budapest XIX. kerületi) közjegyző mellett.
