Bejegyzések bizalmi vagyonkezelés címkével


2019. március 29. Napi

Kérdéseket vet föl az új uniós irányelv a bizalmi vagyonkezelésben

A tavalyi év során heves vitákkal övezve az Európai Unió Tanácsa elfogadta a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvet. Az új szöveg jelentősen módosítja a korábbi szabályozási kereteket hatékonyabb és átfogóbb jogi eszközöket kínálva a tagállamok számára a transzparenciáért vívott küzdelemben – írja közleményében a Deloitte.

Vagyonkezelő alapítványok, mint a vagyonkezelés új formái
2019. február 28. Szakma

Vagyonkezelő alapítványok, mint a vagyonkezelés új formái

A Parlament előtt található törvényjavaslatban az igazságügyminiszter a vagyonkezelés eddig a magyar meglévő fajtáit egészítené ki a vagyonkezelő alapítványok intézményével. A különböző vagyonkezelési formáknak a közös jellemvonása, hogy más személy (adott esetben az állam vagy az önkormányzatok) tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak. A vagyonkezelés célja a vagyon megőrzése és gyarapítása, az azzal való rendeltetésszerű gazdálkodás.   A vagyonkezelés egyik meglévő formája az új Ptk. által életre hívott bizalmi vagyonkezelés jogintézménye. Ennek a jogviszonynak az alapja a vagyonkezelő érdekkövetési kötelezettsége. A bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződésen alapszik, jogosultja pedig a kedvezményezett (hasonlóan egy harmadik személyek javára kötött szerződésre). A vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti vagyonátruházás eredményeként a vagyonkezelő tulajdont szerez, illetőleg a bizalmi vagyonkezelés keretében ráruházott jogok és követelések jogosultjává válik, kötelezettsége a kedvezményezett és a vagyonrendelő felé irányuló kötelmi jogi kötelezettség a vagyonkezelési szerződésben meghatározott szolgáltatás és további, a szerződésben és a szabályozásban megállapított kötelezettségek teljesítésére. [lásd részletesen: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez - Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter]   Az új Ptk. a korábbi szabályozástól eltérően…

2018. augusztus 9. Cégvilág

Nem mindig elég a végrendelet

A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott. Ahol van örökös, még ott sem biztos, hogy a vállalat irányítását ő viszi tovább. Ilyenkor több olyan opció is szóba jöhet, amellyel nem csupán átkerül a vagyon a majdani örökösökhöz, de különböző feltételek is kikötésre kerülnek. Így tervezhet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége hatékonyan működjön tovább nélküle is – írja az RSM blogja.