Bejegyzések a ‘bizonyítási teher’ címkével ellátva

Fogyasztói jogok a digitális korban

Cikkünkben az ITM által bejelentett jótállási és szavatossági változásokat tekintjük át jogtörténeti és nemzetközi kontextusban.

Elméleti megfontolások a joggyakorlat és a jogalkotás számára a kivitelezési szerződést biztosító bankgaranciával kapcsolatban

Cikkünkben az alaptalanul lehívott garancia kifizetésének megtagadásával kapcsolatos kockázatokat ismertetjük.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Osztrák jog alapján létrejött biztosítási ügyben döntött a Kúria

külföldi jogról való tájékoztatásról szóló európai egyezmény szerinti megkeresésre adott válasz értelmezése, valamint a perben felmerült kérdésekben az osztrák joggyakorlat megismerése munkaigényes feladat volt. Az osztrák biztosítási gyakorlat figyelembe vétele sem volt mellőzhető, mivel az osztrák jog nagyrészt a felek megállapodására bízza a biztosítási feltételek és szabályok meghatározását.

Újabb devizahiteles ügyben döntött az EUB

Egy magyar devizahiteles ügyében fordult a Fővárosi Törvényszék az EUB-hoz a bizonyítási teher megfordítására vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége ügyében.

A Kúria, az AB és az EUB döntéseinek hatása a közigperekre

Mai írásunkban bemutatjuk a Kúria, az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága döntéseinek hatását a közigazgatási perekben kialakult bírói gyakorlatra.