Előző két cikkemben a jog és a tech szektor határán mozgó, a két “világ” közt kapcsolat teremtését facilitáló hídemberekről, illetve a compliance-by-design céges kultúrába való implementálásának előnyeiről írtam. Ez a cikk építeni fog az előző két cikk tartalmára, ezért érdemes lehet azokat is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges – e cikk tartalma önmagában is érthető.
A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.
A compliance-by-design, vagyis a jogszabályoknak való megfelelés a tervezési folyamat elejétől kezdve, egyre inkább előtérbe kerül a vállalatoknál. A hagyományos compliance modellekkel szemben ez a megközelítés már a terméktervezés során figyelembe veszi a jogszabályi előírásokat, így elkerülhetőek a későbbi jogszabálysértések és az ebből adódó költségek. Ennek megvalósításához azonban szükség van olyan „hídemberekre”, akik megértik a jogi, szabályozási és technológiai összefüggéseket, és képesek ezt a tudást integrálni a terméktervezési folyamatokba.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpont szervezésében májusban tartották a workshopot, ahol a szakma kiemelt szakértői beszéltek mesterséges intelligenciáról, digitális piacok szabályozásáról, a versenyjogi fogyasztóvédelem új irányairól az online piacokon és az alkalmazott viselkedéstudományok, különösen a felhasználói élménytervezés etikai/jogi vonatkozásairól.
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
