Kedden megszavazta a magyar parlament az új civiltörvényt, ezzel hatályon kívül helyezte a 2017-es korábbi civiltörvényt, amit tavaly nyáron az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított az Európai Unió Bírósága. 19 civil szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az új törvénnyel szemben.
A bírói szervezetek hozzájárulnak a jogállamiság előmozdításához és fejlesztéséhez.
A magyar ügyészség nem túl aktív a korrupciógyanús politikusok ügyeiben, és nem vizsgálták meg a hatóságok a magyar média sokszínűségét fenyegető kormányközeli médiaalapítványt – többek közt ezek az ügyek szerepelnek a magyar jogállamiságról szóló jelentésben, melyet szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
Az EJEB ítéletek végrehajtása alapvető változásokat hozott a tagállamok alkotmánybírságainak gyakorlatában. Az EJEB most összefoglalja a kiemelkedő ügyeket.
Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.
