Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar ügyészség nem túl aktív a korrupciógyanús politikusok ügyeiben, és nem vizsgálták meg a hatóságok a magyar média sokszínűségét fenyegető kormányközeli médiaalapítványt – többek közt ezek az ügyek szerepelnek a magyar jogállamiságról szóló jelentésben, melyet szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
Ez egy megelőző mechanizmus, fontos rést töm be. Három célja van. Azonosítsa a lehetséges jogállamisági problémákat kezdeti fázisban, hogy párbeszédet indítson, és hogy erősítse a jogállamiságot – hangsúlyozta Vera Jourová bizottsági alelnök a jelentés szerdai bemutatásakor.
A koronavírus-járvány okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt – emelte ki Jourová, akit több újságíró kérdezett Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ursula von der Leyennek címzett leveléről, melyben a lemondását követeli. A bizottsági alelnök nem kívánta kommentálni az ügyet, csak annyit mondott, hogy hálás a bizottsági elnöknek, aki a támogatásáról biztosította. Jourová hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Bizottság ajtaja mindig nyitva áll a tagállamok előtt a párbeszédre.
Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljáráshoz vezetett – emlékeztetett a biztos. Továbbra sem elégséges a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban – sorolta a több tagországban megjelenő problémákat.
Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok vetődnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is – tette hozzá.
Egyenlő bánásmód
Minden tagállamot egyenlően kezeltünk, minden esetben ugyanazt a módszert használtuk – emelte ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos.
Négy pillérből áll a jelentés, vizsgálják az igazságszolgáltatást, a korrupcióellenes intézkedéseket, a médiát, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Az Európai Unió összes tagállamáról készített jogállamisági jelentést az Európai Bizottság. Most először készült ilyen átfogó felmérés a tagállamokban tapasztalható helyzetről. Magyarországon több terület miatt is aggodalmát fejezte ki a testület, az említett ügyek többségében már korábban is jelezték, hogy problémásnak találják azokat.
Reynders hangsúlyozta, hogy az ezentúl évente elkészülő jelentés nem váltja ki az egyéb eszközöket, a 7-es cikkely szerinti eljárást, a kötelezettségszegési eljárást, és említette, hogy az európai költségvetés jogállamisági kritériumát, amelyről egyelőre folynak a tárgyalások, hogy konkrétan milyen mechanizmust jelent majd.
A magyarországi helyzetről szóló jelentés részletei
Ügyészség
Bár Magyarországon egyes magas szintű korrupciós ügyekben folyamatban vannak büntetőeljárások, ezek továbbra is nagyon korlátozott formában zajlanak. Úgy tűnik, hogy hiányzik a következes és határozott fellépés ahhoz, hogy súlyos megfogalmazott vádak esetén bűnügyi nyomozást indítsanak olyan korrupciós ügyekben, ahol magas rangú tisztségviselők és közvetlen köreik érintettek.
Média
Az egyik legproblémásabb terület Magyarországon a jogállamiság szempontjából a média. A jelentés kitér arra, hogy Málta és Lengyelország mellett Magyarországon is fennáll a kockázata a médiahatóságok átpolitizáltságának.
Problémaként említik továbbá a transzparencia hiányát az állami hirdetések elosztásában, mivel ezek jelentős mennyiségét kapták kormányközeli médiumok, amivel nem közvetlen módon, de politikailag befolyásolták a médiát.
Külön említést kapott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melyben több mint 470 kormánybarát médium olvadt össze, anélkül, hogy alaposan megvizsgálták volna a média- illetve versenyhatóságok. A jelentés a KESMA-t a média sokszínűsége elleni fenyegetésnek minősíti.
Bár nem említik név szerint, de az index.hu-val történtekre utalva azt írják, további aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy egy közelmúltbeli hatalomátvétel mintáját követve további gazdasági hatalomátvételek lesznek a megmaradt független híroldalak esetében is.
Civilek szerepe
A civil szervezetek instabil környezetben végzik a tevékenységüket, de továbbra is a jogállamiság védelmének fontos szereplői – áll a jelentésben. Említik a 2017-es magyarországi civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, melyről 2020 júniusában kimondta az Európai Unió Bírósága, hogy sérti az uniós jogot, mert a tőke szabad áramlását és az egyesülési jogot is diszkriminatív módon korlátozza.
A luxemburgi testület szerint a törvényben szereplő megkülönböztető előírásokkal a civil szervezetek egy részét megbélyegezték, és bizalmatlanságot igyekeztek kelteni velük szemben.
Független igazságszolgáltatás
Magyarországon az Országos Bírói Tanács komoly kihívásokkal szembesül, mikor megpróbálja egyensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének a hatalmát a bíróságokat érintő kérdésekben. A jelentésben aggasztónak minősítik azt az új szabályozást, mely lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök kinevezze a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) bírájának.
