Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi határozatában elmarasztalta Lengyelországot elektronikus megfigyelési rendszere miatt, megállapítva, hogy az az állampolgárok túlzott megfigyeléséhez vezethet – közölte a strasbourgi székhelyű testület.
Történelmi jelentőségű döntésével a strasbourgi bíróság kimondta, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapjog által nyújtott állami védelmi kötelezettség kiterjed az éghajlatváltozás okozta, az életet, egészséget, közérzetet és életminőséget érintő negatív hatások elhárítására.
A szerző alábbi cikkében a gyanúsítás előtti védői titkok alkotmányos értelmezésére tesz kísérletet az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei és a hazai (alap)jogi szabályozás összevetése alapján.
Meztelenül napozni az erkélyen, pőrén kirándulni, bikinifelső nélkül az uszodában – aki mindent megmutat magából, hamar bíróság előtt végzi. Németországban, ahol hagyománya van a nudizmusnak, rendszeresen születnek groteszk ítéletek. Már az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozott a meztelenséggel, ám az Strasbourg szerint nem emberi jog.
Menekültek, racial profiling, push-back, Oroszország, hazatérő terroristák, szakszervezeti jogok – széles a strasbourgi döntések tavalyi palettája. A bírák a nagy horderejű ügyekben általában a felperesek javára döntöttek, erősítve az emberi jogokat.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája hétfői ítéletében egyezménysértőnek találta a litván gyermekvédelmi törvény alapján a Meseország mindenkié című könyvhöz hasonlóan hagyományos meséket újraértelmező mesekönyvvel szemben indított eljárást. Az ítélet számos alkalommal említi a magyar jogi szabályozást.
