Jogszabályfigyelő 2024 – 38. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/91–93. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Alkotmánybíróság friss döntései közül válogattunk.
Bejegyzések fizetésképtelenségi eljárások címkével
Itt az újabb válság: összegyűjtöttünk néhány tévhitet és jogi alapvetést a felkészüléshez
A fizetésképtelenségi eljárások száma már 2021-ben növekedésnek indult (plusz 20 % éves alapon) a korábbi évek hosszú csökkenő trendje után. Ugyancsak növekedést mutat a késedelmes pénzügyi teljesítések száma és azok értéke. Az önmagában is aggasztó trendet csak fokozza a kiemelkedően magas infláció, és különösen a sosem látott energia- és nyersanyagárak miatti félelem. A fentiek fényében érdemes áttekinteni a hitelezői követelésérvényesítés eszközeit: a megfelelő, eljárásokat és azok kockázatait.
„A csődeljárásnak komoly versenytársat fog jelenteni a szerkezetátalakítás” – Interjú dr. Fabók Zoltánnal
Dr. Fabók Zoltánt, a Fizetésképtelenségi Jog online szakfolyóirat főszerkesztőjét kérdeztük a folyóirat céljáról, az új szerkezetátalakítási törvényről és annak EU-s előzményéről, valamint a fizetésképtelenségi joggal kapcsolatos dilemmákról.
Új fizetésképtelenségi eljárások kerültek fel a palettára
A cégalapítások és megszűnések is azt tükrözik, hogy a koronavírus járvány kirobbanása utáni visszaesést követően élénkül a magyar gazdaság. Tavaly a második negyedévben ugyanis – amikor is a járványhelyzet betört az országba – csupán 5041 társaságot hoztak létre, ezzel szemben az elmúlt év utolsó három hónapjában ez megközelítette, míg az idei első negyedévben már meg is haladta a 9000-et – hangzott el az OPTEN és az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás közös webinárján. Utóbbi adatok ráadásul már felülmúlják a COVID-19 előtti időszak eredményeit is, hiszen akkor egy negyedévre jellemzően 7000-7500 cégalapítás jutott. A cégadatokból kiolvasható átfogó helyzetértékelés mellett a fizetési nehézségekkel küzdő, illetve fizetésképtelen vállalkozások számára mentőövet jelentő 2021-es újdonságokról is szó volt a webináron, olvasható az internetes újságunkhoz eljuttatott közleményben.
A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához
2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szerkezetalakítási Irányelv), melyet a jogalkotónak a közeljövőben át kell ültetnie a magyar jogba. Az irányelv nyomán szükséges lesz megalkotni egy olyan szerkezetátalakítási eljárást, amely félúton helyezkedik el a tisztán kontraktuális alapú restrukturálás és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. Csőke Andrea vitaindító céllal a Polgári Jog jelen számában közzétette jogszabálytervezetét (a továbbiakban: Tervezet) a szerkezetátalakítási eljárásokról. Jelen tanulmány célja az irányelv által létrehozni kívánt szerkezetátalakítási eljárások legfontosabb sajátosságainak ismertetése, és ezekhez kapcsolódóan Csőke Andrea megoldásainak bemutatása, valamint a kodifikációs folyamat során megoldásra váró egyes további problémák felvetése.
Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról
A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a restrukturálási eljárás szabályai hogyan illeszkednek a társasági jogi rendelkezésekhez. E három feladatnak azonban csak úgy lehet eleget tenni, ha már korábban rögzül és ismertté válik az alapszabály, amihez képest alakítják ki a mintákat, előrejelző eszközöket és nézik meg a cégjoghoz való illeszkedését. Rendkívül fontos lenne ezért minél előbb egy szövegtervezetet készíteni, hogy elindulhasson róla a vita, és elkészülhessenek a hatékony hatálybalépéséhez szükséges egyéb jogi kellékek. A vita megindulásához kívánok segítséget nyújtani azzal, hogy elkészítettem – és baráti javaslatokat felhasználva – kissé módosított formában a jelen tanulmány mellékleteként közzéteszem a jogszabály tervezetét. Ez a hatályos Cstv. és az irányelv rendelkezéseit is figyelembe véve próbált egy olyan bírósági eljárást kialakítani, amely alapjául szolgálhat egy szakmai vitának, hogy a határidő lejárta előtt még létre lehessen hozni a szükséges többi eszközt a hatékony eljárások lefolytatására. Hivatkozott jogszabályhelyek: (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet
A csődjog – fizetésképtelenségi jog
A csődtörvény egyes rendelkezéseinek megértéséhez ismerni kell, milyen hazai fizetésképtelenségi és jogutód nélküli, megszűnéssel kapcsolatos eljárások léteznek, s hogyan kapcsolódnak egymáshoz.