Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pontja elleni bírói kezdeményezést. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt fogalmaztak meg.
Az OBH Jogos a kérdés rovata ezúttal dr. Nánásiné dr. Szabó Rózát, a Szolnoki Törvényszék tanácsvezető bíráját kérdezte a szolgalmi jogról.
Ami a tényállást illeti, a felperes társasház 1987-es alapító okirata szerint az alperes üzemelteti a társasházi közös tulajdonban lévő két darab transzformátorhelyiséget, ahol az alperes használatában lévő villamos-berendezéseket helyezték el. Az alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére 1991. februárjában került sor. A felperes 2013. felszólította az alperest, hogy március 1-jétől a perbeli helyiségek használatárért fizessen 21 600 forint/m2/év összegű kártalanítást. Az alperes csak 4500 forint/m2/év+áfa összegű használati díj fizetésére lett volna hajlandó a jövőre nézve. A felperes ezért bírósághoz fordult és keresetében emellett a 2008. március 1. és 2013. február 28. napja között lejárt 3 798 976 forint és ennek 2011. október 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére is igényt tartott. Állítása szerint a perbeli helyiségeket nem tudja hasznosítani, és elesik attól a piaci bérleti díjtól, amely a bérbeadás útján való hasznosításból megilletné. Az alperes érvelése szerint a kártalanítás károsodásért járó ellenérték, amely egyszeri fizetési kötelezettséget jelentő kötelmi igény s a károsodás időpontjában nyomban esedékes, ezért a felperes kártalanítás iránti igénye elévült. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolása szerint a (a villamosenergiáról…
