Jogszabályfigyelő 2023 – 30. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/109–111. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/109–111. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
A napokban egy új jogintézményről szóló jogszabály látott napvilágot, ez pedig a szerkezetátalakítás. A törvény tervezetten 2022. július 1-jén lép hatályba, de érdemes áttekinteni a jogintézmény lényegét és a kapcsolódó új fogalmakat.
Az eljárás célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.
A 2020. évi CVII. törvény célja, hogy egyes kiemelt társadalmi csoportok (például nyugdíjasok, a gyermeket nevelő szülők, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak) számára a hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségére vonatkozó hiteltörlesztési, fizetési moratórium továbbra is fennmaradjon, illetve a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálása.
Szerzőnk részletesen bemutatja, hogy milyen típusú, esedékességű és összegű követeléseket lehet az európai fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíteni.
A szerző a már felmerült és a jövőben várhatóan felmerülő jogalkalmazási kérdésekre koncentrálva tárgyalja az európai fizetési meghagyásos eljárást, valamint teljeskörűen feldolgozta az Európai Bíróság eddig napvilágot látott vonatkozó jogeseteit és a magyar felsőbíróságok tárgyban közzétett döntéseit.
Az alábbiakban a vészhelyzetben született, a felszámolási és egyes megszüntetési eljárásokban alkalmazandó eltérő szabályokat ismerteti a szerző.
A szerző az alábbi cikkében az Európai Unió Bíróságának az Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság C‑122/18. sz. ügyben hozott ítéletét[1] veszi górcső alá.
A vállalkozások dinamikus szervezetek. Aki nem változik, az nem is létezik, lehet hallani gyakran. Fokozottan igaz ez a cégek vezetői állományára. A nem is olyan ritka stratégiamódosítások, a piaci alkalmazkodás, a pillanatnyi taktikai elemek változása, egy nagyobb projekt, a szakmai követelmények módosulása és természetesen a meglévő vezető kiválása mind személyzeti, azon belül dominánsan vezetői igényeket generálnak.
Októberben is ülésezett a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület.