A munkabér megfizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége. Abból levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Bérfizetésre ezért határidőben a munkáltató akkor is köteles, ha munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként utóbb esetleg vele szemben kártérítési igénnyel élhet.
A kórház szerint a kérelmező munkáját 18 nap munkavégzés alapján nem lehetett megítélni, ezt követően pedig a terhessége miatt kórházba került, így jogszerű volt a kismama elbocsátása. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem fogadta el azt az érvelést és megállapította a közvetlen hátrányos megkülönböztetést.
Idő hiányában a joggyakorlat elemző csoport nem tudott foglalkozni az állam által megkötött haszonbérleti szerződésekkel érintett földek eladását követően az új tulajdonosok részéről gyakorolt haszonbérleti díj módosítására, haszonbérleti szerződés felmondására irányuló perek gyakorlatával. Az azonban előrelátható, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek mellett az ilyen típusú perek növekedésével kell számolni.
A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.
Vannak olyan esetek, amelyekben a bíróság előtti igényérvényesítés megakasztja, vagy megakaszthatja a sérelmes munkáltatói intézkedés végrehajtását, így a munkavállalót nem éri tényleges hátrány addig, amíg a jogvita el nem dől.
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.
Az OBH közzétette a bíróságokon indult fegyelmi ügyek számát és a kiszabott szankciókat.
A munkavállaló a munkafeltételek elégtelensége és a munkáltató vezetőjének megváltozott magatartása, hozzáállása miatt jogszerűen szüntette meg munkaviszonyát a régi Mt. szerinti rendkívüli felmondással.
Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy azonnali hatályú felmondás esetén egyetlen valós és okszerű indok is elég arra, hogy a munkáltatói intézkedés jogszerű legyen.
