A munkavállaló a munkafeltételek elégtelensége és a munkáltató vezetőjének megváltozott magatartása, hozzáállása miatt jogszerűen szüntette meg munkaviszonyát a régi Mt. szerinti rendkívüli felmondással.
Az alapügy
A felperes határozatlan idejű munkaviszonyban állt az alperesnél laboráns munkakörben. A felperes 2011. március 31-én laboratóriumvezető-helyettesnek jelentette, hogy a következő napon a munkaidejének kezdő időpontjához képest később tud csak megérkezni, aki ezt tudomásul vette, azt nem ellenezte. A laboratóriumvezető a késés miatt a felperest 2011. május 3-án szóbeli figyelmeztetésben részesítette. 2011. május 24-én és 25-én a labor dolgozói, köztük a felperes is a munkaidő vége előtt engedéllyel hazamehettek. Másnap nem kértek és nem kaptak engedélyt hamarabbi távozásra, emiatt az érintettek 2011. május 30-án szóbeli, a felperes a korábbi szóbeli figyelmeztetésére tekintettel pedig írásbeli figyelmeztetésben részesült. A felperes 2011. július 4-én kelt rendkívüli felmondásával a jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette a régi Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontjára történt utalással. Ennek indokolásában – többek között – bizalomvesztésre, indokolatlan hátrány okozására, az egészséges és biztonságos munkavégzési körülmények nem megfelelő biztosítására hivatkozott. A felperes megismételt eljárásban fenntartott keresetében a rendkívüli felmondása jogszerűségének, a szóbeli és az írásbeli figyelmeztetés jogellenességének a megállapítását, továbbá az alperes háromhavi időre járó átlagkeresete és hathavi végkielégítése megfizetésére kötelezését, az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Viszontkeresete a felperes rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítására irányult és erre tekintettel a felperesre irányadó 90 napra járó átlagkereset megfizetésére kérte a felperest kötelezni. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a munkáltató figyelmeztetései jogellenesek, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek felmondási időre járó átlagkereset címén 610.167 forintot és annak járulékait. A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte azzal, hogy a Kúria kötelezze az alperest a munkaviszony rendkívüli felmondással jogszerűen történt megszüntetésére tekintettel 1.220.334 forint végkielégítés, 610.167 forint felmondási időre járó munkabér és ezek járulékai megfizetésére, az alperes viszontkeresetének elutasítása mellett.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy rendkívüli felmondása a régi Mt. 96. §-a szerint jogszerű volt. A régi Mt. 102. § (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles az erre vonatkozó szabályok megtartásával az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A Kúria a bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a munkáltató megváltozott gyakorlatára tekintettel a felperes által hosszabb ideje eltűrt nem megfelelő munkakörülmények önmagukban a rendkívüli felmondás jogszerű indokául szolgáltak [régi Mt.102. § (2) bekezdés, 96. § (1) bekezdés a) pont]. Az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást arról, hogy az alperes képviseletében eljárt vezetők esetleges rendeltetésellenes magatartása nem bizonyított. A tanúvallomások alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a vezetők magatartásával, a rendeltetésellenes joggyakorlással összefüggő rendkívüli felmondási indokok nem valósak. A felperes a munkafeltételek elégtelensége és a munkáltató vezetőjének a megváltozott magatartása, hozzáállása miatt ezen ok tekintetében jogszerűen gyakorolta a rendkívüli felmondás jogát.
Minderre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§ (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokú ítéletet megváltoztatva részítéletében megállapította, hogy a felperes a munkaviszonyát jogszerűen szüntette meg, ezért az alperes viszontkeresetét elutasította.
A jogvita teljes körű lezárása érdekében az elsőfokú bíróságnak új eljárás keretében kell a jogellenesség jogkövetkezményeit alkalmaznia.
Kapcsolódó cikkek:
Az otthonban élő idősek kapcsolattartása a koronavírus idején
2021. január 21.
Zavarosak és hiányosak a szociális otthonok lakóira vonatkozó kapcsolattartási szabályok. Az általános látogatási és kijárási tilalom alól vannak kivételek, de ezek alkalmazása nem egyértelmű, ami bizonytalanságot okoz. Emiatt a TASZ fordult a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz és külön felhívta a figyelmet a koronavírus-fertőzésen átesett lakók védettebb helyzetére, kérve a rájuk vonatkozó szabályok megalkotását.
Alkotmánysértőnek tartják a Meseország Mindenkié című könyvvel kapcsolatos kormányhivatali döntést civil szervezetek
2021. január 21.
A Labrisz egyesület szerint alkotmánysértő a Meseország Mindenkié című könyvvel kapcsolatos kormányhivatali döntés, ezért bírósághoz fordul - tudatta a civil szervezet közleményben szerdán.
Fővárosi Törvényszék: társadalmi viták eldöntése nem a bíróság feladata
2021. január 21.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú döntésével elutasította a Népszava 2020. április 28-i számában megjelent egyik karikatúra kapcsán benyújtott keresetet.
24,5 fél év a megaláztatásaiért gyilkos bosszút álló katonának
2021. január 21.
Huszonnégy és fél év fegyházbüntetésre ítélte csütörtökön egy orosz hadbíróság azt a sorkatonát, aki 2019 októberében megölte nyolc katonatársát a Bajkálontúli terület egyik laktanyájában.
Elbukott az Alkotmánybíróságon a hulladékgazdálkodási törvény
2021. január 20.
Az egyik rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot - mondta ki az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán született határozatában.