Szociális piacgazdaság vagy államszocializmus?
A Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke szerint a szövetség egy 2015-ös törvényben már szabályozta a bérletidíj-kérdést, így a tartományok nem alkothatnak jogot.
Bejegyzések kártalanítás címkével
Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését
A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.
Kinevezték a Budapest Környéki Törvényszék új vezetőjét
A Budapest Környéki Törvényszék új elnöke 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást. A kinevezés alkalmából az OBH készített interjút az új elnökkel.
Kártalanítás jár az ingatlan használati jogáért
Ami a tényállást illeti, a felperes társasház 1987-es alapító okirata szerint az alperes üzemelteti a társasházi közös tulajdonban lévő két darab transzformátorhelyiséget, ahol az alperes használatában lévő villamos-berendezéseket helyezték el. Az alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére 1991. februárjában került sor. A felperes 2013. felszólította az alperest, hogy március 1-jétől a perbeli helyiségek használatárért fizessen 21 600 forint/m2/év összegű kártalanítást. Az alperes csak 4500 forint/m2/év+áfa összegű használati díj fizetésére lett volna hajlandó a jövőre nézve. A felperes ezért bírósághoz fordult és keresetében emellett a 2008. március 1. és 2013. február 28. napja között lejárt 3 798 976 forint és ennek 2011. október 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére is igényt tartott. Állítása szerint a perbeli helyiségeket nem tudja hasznosítani, és elesik attól a piaci bérleti díjtól, amely a bérbeadás útján való hasznosításból megilletné. Az alperes érvelése szerint a kártalanítás károsodásért járó ellenérték, amely egyszeri fizetési kötelezettséget jelentő kötelmi igény s a károsodás időpontjában nyomban esedékes, ezért a felperes kártalanítás iránti igénye elévült. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolása szerint a (a villamosenergiáról…