Az Alkotmánybíróságtól kéri a katatörvény megsemmisítését az ellenzék
Az új katatörvény elfogadásának és kihirdetésének körülményei alaptörvénysértőek – mondta a Momentum elnöke.
Az új katatörvény elfogadásának és kihirdetésének körülményei alaptörvénysértőek – mondta a Momentum elnöke.
Az eddigi katások csupán töredéke tervez áttérni a társasági adózásra vagy a kivára, a legtöbben egyértelműen az átalányadózás felé mozdulnának. Számukra jelenthet segítséget az a legutóbbi módosítás, amely szerint már nem érvényes, hogy az átalányadózásból kilépést követő négy évben nem választható újra ez az adózási forma – olvasható a K&H lapunkhoz eljuttatott felmérésében.
A Kata tv. szeptemberi módosítása alapjaiban fordította fel ezt az adózási formát. A jelenlegi becslések szerint a korábbi 460 ezer katás vállalkozóból mindössze 100 ezer marad a katában, a többiek kiszorulnak belőle. Mindeközben a módosítás nem csak a kata szerint adózók, hanem az őket foglalkoztatók helyzetét is több szempontból érinti. Ezekből a hatásokból mutat be néhányat Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) javaslatokat dolgoz ki az új kata egyes részszabályainak észszerűsítésére és a kata-törvény hatálya alól kikerülő vállalkozások helyzetének rendezésére.
A könyvelők átlagosan 5-20 ezer forintos áremeléssel terveznek a katából kilépő, tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfeleik kapcsán, derült ki a Billingo által elvégzett online felmérésből.
Olyan indokot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, nem talált, mindemellett ígéretet kapott, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogos kérdésekre.
Az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényt, mely a korábbi kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) helyébe lépő új tételes adó (KATA 2) szabályait határozza meg.
Jelentős részt képviselnek a változásra kényszerülők közt a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek – derül ki a Niveus elemzéséből amely azt viszgálta, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.
A módosításról 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett szavazott kedden a Ház, kivételes eljárásban.
Ha reálisan átgondoljuk egy átlagos, alapvetően lakosságnak szolgáltató vállalkozó ügyfélkörét, akkor is nagy eséllyel találunk benne cégeket, amely miatt ez már nem egyeztethető össze az adózási formával – derül ki a Niveus gyorselemzéséből.