Jogszabályfigyelő 2024 – 9. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/21-23. számú Magyar Közlönyben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/21-23. számú Magyar Közlönyben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Menekültek, racial profiling, push-back, Oroszország, hazatérő terroristák, szakszervezeti jogok – széles a strasbourgi döntések tavalyi palettája. A bírák a nagy horderejű ügyekben általában a felperesek javára döntöttek, erősítve az emberi jogokat.
A belügyminisztérium nem hajlandó felülvizsgálni a büntetőeljárásban érintett fekete elítélteknek az Egyesült Királyságban élő családjuktól való elválasztását. Ez a gyakorlat az aktivisták szerint rasszista és legitimálja a gyermekbántalmazást.
Az EUB döntése szerint az uniós jog még akkor sem jogosítja fel a tagállamokat arra, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőket négyhetes időszakon túl határaikon vagy valamelyik tranzitzónájukban tartsák őrizetben, ha a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyszámú érkezése lehetetlenné teszi a tranzitzónákban az eljárások lefolytatását e határidőn belül.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága számos kivételes intézkedést hozott a globális egészségügyi válság miatt.
Az ügyet két Marokkóban ideiglenes táborokban élő afrikai kérelmező indította, akik 2014-ben egy ötszáz fős csoport tagjaként megkísérelték a kerítéseken átmászva a spanyol Melilla városának megközelítését. A kérelmezőket a spanyol határőrök rövid úton, jogi procedúra nélkül visszaszállították Marokkóba. A Nagykamara megfordította a Bíróság korábbi döntését, és nem állapította meg sem az Egyezmény kollektív kiutasítást tiltó, sem a hatékony jogorvoslatot garantáló cikkének megsértését.
A Ciprusi Köztársaságba toloncolják ki a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt elítélt Ahmed H.-t – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője.