Személyegyesítő szervezetek veszélyhelyzetben
A szerzők az alábbiakban a veszélyhelyzet során a személyegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről értekeznek.
A szerzők az alábbiakban a veszélyhelyzet során a személyegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről értekeznek.
Igazságügyi tárgyú törvényeket módosít a pénteken elfogadott salátatörvény: többek között a Vht.-val, az ügyészséggel, és a közjegyzőkkel kapcsolatos szabálymódosításokra mondott igent az Országgyűlés.
Egyre több kérdés szorul szabályozásra és tisztázásra a veszélyhelyzet okozta új élethelyzetben. Cikkünkben a társasházakra, az ügyvédi, közjegyzői kamarára és más köztestületekre, valamint a végrehajtókra és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó átmeneti szabályokkal foglalkozunk.
Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a W. B. által indított, Przemysława Bac közjegyző részvételével lefolytatott eljárásban[1] született.
A pénzmosási törvény az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra és a közjegyzőkre vonatkozóan – e szolgáltatói szektorok specifikus jellemzői és a nemzetközi követelmények figyelembevételével – az általánostól eltérő rendelkezéseket állapít meg elsősorban a hatály, a közvetett bejelentési kötelezettség és a belső szabályzat vonatkozásában. Az egyéb kötelezettségek tekintetében ugyanakkor eme szolgáltatói szektoroknak is az általános követelményeknek kell megfelelniük – derül ki a Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló kiadványunkból.
A parlament a bírákhoz hasonlóan a közjegyzőknek is kötelezővé tette a pályaalkalmassági vizsgálatot.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn.