Amennyiben a bíróság az összbüntetési ítéletben a feltételes szabadságra bocsátásról – az alapítéletek helyes rendelkezései ellenére – törvénysértően rendelkezett, annak kiküszöbölése érdekében nem egyszerűsített felülvizsgálatnak, hanem összbüntetési eljárás ismételt lefolytatásának van helye.
A Kúria a korábbi határozatában azt mondta ki, hogy a közjegyző által a felek nyilatkozata alapján nyilvántartott élettársi kapcsolat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a hatóság előtt regisztrált élettársi kapcsolatnak minősül, ez azonban nem zárja ki, hogy az idegenrendészeti hatóság az élettársi kapcsolat valós tartalmát érdemben vizsgálja ahhoz, hogy az érintett személy családtagként történő tartózkodását elfogadja.
Ha a tanút a korábbi Be. szabályai szerint tanúként már kihallgatták, a Be. hatálybalépését követő ismételt kihallgatásakor a tanúzási figyelmeztetést az új törvény szerint kell közölni.
A Kúria jogegységi tanácsa megállapította, hogy nem helyes a Btk. olyan értelmezése, amely szerint az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt erőszakos többszörös visszaeső elkövető esetében önmagában kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége.
Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levélben kérte, hogy a rendkívüli jogrend megszűnésével mielőbb kerüljön sor a rendes ítélkezési rend visszaállítására – tudatta a Kúria.
Ha az elkövető által eltulajdonított vagyon (vagyontárgy) akár lefoglalás és kiadás útján visszakerült a sértetthez, akár az elkövető vagyonában megvan, akár más személyhez került, de onnan a sértett részére visszajutott, az érintett vagyontárgyra vagyonelkobzást nem lehet kimondani.
A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.
Szorosabbra fűzi együttműködését az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal – erről állapodott meg Domokos László az ÁSZ elnöke, és Rigó Csaba Balázs, a GVH újonnan kinevezett elnöke.
Dr. Polt Péter és – a minden tagállamot érintő bemutatkozó látogatása keretében Magyarországra érkezett – Ville Itälä először folytatott megbeszélést, amióta az OLAF főigazgatójának kinevezték. A találkozó középpontjában az eddigi együttműködés áttekintése, és a kapcsolatok további erősítése volt.
2019. december 4-én, nyolc évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az együttműködő intézmények a Kúria szervezésében az Igazságügyi Palotában értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.
