A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.
„Csak egy gyors figyelmeztetés arról, hogy olyan erős LLM-eket (nagy nyelvi modelleket) építünk, amelyek komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.”
A mesterséges intelligencia szoftverek OpenAI (nyílt forráskódú mesterséges intelligencia – a ford.) GPT-4 és az Anthropic Claude 2 verziója sikeresen letette az etikai vizsgát. A LegalOn Technologies kutatói megjegyezték, hogy habár a technológia segítheti az ügyvédeket az etikus döntéshozatalban, de nem helyettesítheti őket ebben a szerepkörben.
Mi jogászok egy kicsit mind különlegesnek gondoljuk magunkat, „érinthetetlennek”, ha a mesterséges intelligencia vagy a digitális világgal járó munkahelyvesztésről és egyéb kockázatokról esik szó. Valóban igaz ez, vagy csak áltatjuk magunkat, hogy minden maradhat a régiben?
