Felszabadították a SZÉP-kártyát
Április 25-től a szálláshely, vagy a szabadidő zsebből is lehet költeni a vendéglátásra – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből.
Április 25-től a szálláshely, vagy a szabadidő zsebből is lehet költeni a vendéglátásra – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből.
A Kúria az indítványban felhozott érvek alapján úgy ítélte meg, hogy a rendelet 5. § (4) bekezdése vonatkozásában az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének elmaradása, súlyosabb hátrányt okozna, mint az alkalmazási tilalomra irányuló kérelem elutasítása.
A Jogtár szerkesztőségi csapata idén is elkészítette statisztikai kimutatását arról, hogyan alakult a jogalkotás 2020-ban. A csatolt cikkből kiderül többek között, hogy hány jogszabály lépett hatályba, módosult vagy került hatályon kívül január 1-jével, hány jogszabály született a veszélyhelyzettel összefüggésben, melyik minisztérium volt a legaktívabb?
Alábbi cikkünkben a 2020/291–298. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A rendelet speciális szabályokat tartalmaz a döntéshozó szerv ülésére, határozathozatalára.
A bíróságokon is számos változást hoz a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény.
Az AB szerint nem lehet megállapítani a jogszabály-módosítási eljárás közjogi érvénytelenségét, az érintetteknek kellő felkészülési idejük volt a jogszabályhoz való alkalmazkodásra, illetve az állami támogatás nem értelmezhető tulajdonjogi várományként, így az bármikor megszüntethető.
A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.
Ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezés tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.
A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2018. január 1-je és december 31-e között összesen 849 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, így további csökkenés figyelhető meg a 2017-es 1192, a 2016-os 1235 vagy a 2015-ös, kereken 1300 jogszabályt eredményező évhez képest. Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabály kerül kihirdetésre, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó. Mindez összesen 37.624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42.242), 2012-ben (39.048) és 2013-ban (90.345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldal számmal rendelkező 2010-es (32.842), 2014-es (27.022) és 2015-ös (28.776) éveket. Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly,…