Nemzetközi ügyvédi irodák és akadémikusok egy csoportja azon dolgozik, hogy az ukrán joghallgatókat segítse Ukrajnából Európába jönni és jogi szakmai gyakorlatot biztosítani számukra Európa-szerte – közölték a kezdeményezés szervezői, miután Oroszország Ukrajna elleni inváziója már egy hónapja tart.
Az ELTE joghallgatói a házigazda King’s College London csapatát legyőzve nyertek a rangos európai uniós perbeszédversenyen, a Herbert Smith Freehills Competition-ön.
Szakmai szempontból tanulságos és egyben izgalmas kezdeményezést indított el a Wolters Kluwer Hungary a perszimulációs előadások megrendezésével a jogászok, de legfőképp az ügyvédek, ügyvédbojtárok számára. A perbeszédversenyekhez hasonlóan itt is fiktív jogesetek megoldásán van a hangsúly, csak verseny helyett ez a program kifejezetten a hallgatóságnak nyújt gyakorlati (tárgyalóteremben is felhasználható) ismereteket. A folyamatos önképzés fontosságát nem lehet elégszer hangoztatni, ám ahogy ez a cikkből is kiderül, ez nem jelenti azt, hogy annak egyúttal unalmasnak is kell lennie.
Az új polgári perrendtartás 2018-as hatálybalépésével sok olyan kérdés felmerült a jogalkalmazók részéről, ami tisztázásra vár(t), ezért a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia egyik legnépszerűbb programja tavaly tavasszal a Pp. egyes kényesebb kérdéseire választ kereső perszimulációs előadás volt, melyen kellő humorral fűszerezve, de a szakmaiságot megőrizve igyekeztek választ adni néhány újabb, vagy már létező, de megváltozott szabály alkalmazására. Az előadáson Dr. Somogyi Dávid (beosztott bíró/jogi szakreferens [Igazságügyi Minisztérium]) a bíró szerepében, Dr. Wallacher Lajos (ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens) a felperes, Dr. Tamási Artúr (ügyvéd) pedig az alperes jogi képviselőjének szerepében játszották el fiktív jogeseteken keresztül, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak egy perfelvételi tárgyalás során. A perszimulációs előadás lényege – ahogyan azt hangsúlyozták is –, hogy funkciójának megfelelően a rendes tárgyalásokhoz képest bőbeszédűbben, többet magyarázva, a bírói kitanítás eszközét többször igénybe véve segítsék a hallgatóság megértését. Háromféle perfelvételi tárgyalást adtak elő, ebből emelünk most ki néhány érdekességet az új Pp. kapcsán. Meg kell jegyezni, hogy a perszimuláció idején még csak néhány hónapja volt hatályban a törvény, és ahogy azt Dr. Wallacher Lajos megjegyezte, legjobb tudomásuk szerint ez az…
A perszimuláció tulajdonképpen olyan, mint a Moot court, csak kényelmesebb, mert nem kell rá külön készülni. Csupán be kell ülni az előadásra, ahol a meghívott bíró és az alperes-felperes szerepeket eljátszó ügyvédek tárgyalótermi keretek között tálalják az esetet és a lehetséges megoldás(oka)t. Ez mégsem egy „sima” tárgyalás, hanem olyan, mint amikor benézhetünk a kulisszák mögé, és látjuk, hogy a bűvész valójában hogyan varázsolja elő a nyulat a kalapból. A legtöbbet az ügyvédek, ügyvédjelöltek és a joghallgatók profitálhatnak belőle, de természetesen bárki számára nyitottak az előadások. Nincsen rossz kérdés Akinek már volt kellemetlen tárgyalótermi tapasztalata ügyvédjelöltként vagy ügyvédként (vagy akár joghallgatóként előadáson találkozott azzal, hogy valamit nagyon nem értett, de nem mert kérdezni) tudja, hogy néha nagyon jól jött volna, ha informálisan, és nem jegyzőkönyvbe mondva megkérdezheti: itt mit is kellene akkor csinálni? Vagy rosszabb esetben a per lezárulta után tette volna fel a kérdést: mit kellett volna (máshogy) csinálnom? A perszimulációknál az előadás végén is nyugodtan lehet kérdezni, de általában az előadásra már úgy készülnek az adott felet játszó szereplők, hogy kifejezetten a leginkább kérdéses, vitatott (eljárásjogi) részekre térnek ki…
A Moot court, vagy mooting a perbeszédverseny angolszász megfelelője. A mooting alapvetően az egyetemi szférában, jogi karokon kialakult tárgyalótermi körülményeket imitáló verseny, hasonlít egy perszimulációhoz. Általában néhány fős csoportok versenyeznek egymással, úgy, hogy egy fiktív jogeset megoldásához alperesi és felperesi beadványokat készítenek, és akárcsak egy valódi tárgyaláson, meg kell védeniük az álláspontjukat a bíróság előtt, melynek tagjai helyben bármit kérdezhetnek tőlük az esettel kapcsolatban. Többnyire egy másodfokon (fellebbviteli bíróságon) játszódó esetet szimulálnak, és annyiban másabb csak egy igazi tárgyalásnál, hogy tanúkat vagy szakértőket általában nem hallgatnak meg, illetve tárgyi bizonyítékokat nem mutatnak be, így a fókusz magán az írott jogi érvelésen, és annak szóbeli előadásán (valamint a gyors és pontos azonnali reflektáláson) van. Míg az ilyen versenyeken az anyagi jogi megoldás áll a fókuszban, addig a nem versenyalapú perszimulációs előadásoknál inkább az eljárásjog gyakorlati oldalára fektetik a hangsúlyt. A mooting és a perszimulációs rendezvények látogatása igazából befektetés a jövőbe, egy korán elkezdett tudatos karrierépítés része. Noha a perbeszédversenyeken klasszikusan joghallgatók vesznek részt, valójában később az ügyvédjelöltek és a munkáltatók is profitálnak belőle, ugyanis olyan képességeket szereznek meg a résztvevők, amiket…
