Cikksorozatunkban a szerző azt vizsgálja, hogy a munkaügyi kapcsolatokban tanúsított magatartással összefüggésben okozott károkért a szakszervezet mikor és milyen feltételekkel felel.
A munkáltató kárfelelőssége olyan klasszikus munkajogi témának mondható, amely soha nem veszít fényéből, mivel a gyakorlat és az élet által kreált helyzetek mindig új megvilágításba tudják helyezni a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatban felmerült kérdéseket. Jelen cikkünkben a munkáltató kártérítési felelősségnek kissé árnyékba húzódott oldalát igyekszünk megvilágítani. A kártérítés oldalai közül írásunk a legfontosabb pontokat tárgyalva, röviden a munkáltató joggyakorlásával összefüggő kártérítési felelősség témakörét fogja bemutatni.
A XIX. Magyar Munkajogi Konferencián tartott szemináriumon dr. Nádasné dr. Rab Henriett egyetemi docens moderálásával dr. Nádas György egyetemi docens, dr. Ikanov Gábor ügyvéd és dr. Dudás Katalin ügyvéd osztotta meg gondolatait a munkáltatóval szembeni igényérvényesítés lehetőségeiről és a munkavédelmi felelősségről. Cikkünkben röviden beszámolunk a szemináriumon elhangzottakról.
A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.
A munkavállalói magatartás, a munkavállalói közrehatás befolyásolja a munkáltató munkajogi kárfelelősségének alakulását azzal, hogy két ponton kapcsolódik a felelősséghez. Az egyik kapcsolódási pont a kártérítési felelősség alóli mentesülés körében jelenik meg. A másik pont pedig a kármegosztás.
A munkáltatói kártérítési felelősség megítélését hosszú évtizedekre meghatározta a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992-es Mt.) 174. §-ához kapcsolódó MK 29. számú állásfoglalás. Az előbbi állásfoglaláson alapuló bírói gyakorlathoz képest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai teljes szemléletváltást követelnek a munkaügyeket tárgyaló bíráktól. Ebben a témakörben – szubjektív szempontok alapján – választottam ki a legjelentősebb változásokat, bemutatva egyrészről a kártérítési igények elbírálásakor érvényesülő változatlan értelmezést, másrészről néhány új jogi terminológiát, mindezekhez felhasználva a korábbi és a hatályos szabályozásra épülő bírói gyakorlatot.
Egy kaliforniai édességgyártól kártérítést követel egy alkalmazottja, aki azt állítja, hogy munkahelyén kapta el a koronavírust és azzal megfertőzte a férjét, aki belehalt a szövődményekbe.
Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/164–165. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria legfrissebb döntései közül válogattunk.
