Bejegyzések a ‘nem vagyoni kártérítés’ címkével ellátva

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Kártérítésre kötelezték a West Balkán bérbeadóját

Ebből következően, amennyiben az elítélt bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelynek tényállási eleme az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés megléte, a polgári perben a jogellenes magatartás és a beállt eredmény közötti okozati összefüggés fennállása már nem vitatható.

Nem lehet feltétel nélkül megtiltani a volt sógorok házasságkötését

Az ügy férfi kérelmezője korábbi házastársának testvérét vette feleségül. A volt házastárs később megtámadta a frigyet, amelyet több mint tíz év elteltével a görög bíróság érvénytelenített is a korábbi házasságra tekintettel fennálló sógori rokonságra tekintettel. A Bíróság összehasonlító elemzést folytatott le, és megállapította, hogy a nem vérrokon korábbi sógorok házasságának feltétel nélküli tiltása nem illeszkedik az európai konszenzusba. Az egy évtizede fennálló házasság érvénytelenítése erre is tekintettel a házasságkötéshez való egyezményes jog aránytalan korlátozását jelentette.

Jogsértően tartotta nyilván a rendőrség a büntetlen előéletű aktivista személyes adatait

A békeaktivistáról hetvennél is több fájlt tartott nyilván a brit rendőrség, ráadásul a “belföldi szélsőségesek” adatbázisában szerepelt. Az EJEB egyezménysértést megállapító döntésében többek között azt is kifogásolta, hogy a rendőrség adatkezelési szabályai nem írták elő, mennyi ideig tárolhatók az adatok, amelyek jelen esetben ráadásul politikai nézetre vonatkoztak, amelyeket különös védelemben kellett volna részesíteni.

Az elítélteket egymástól is meg kell védeni

A horvát kérelmezőt a szerb hatóságok egy hamis tízeurós miatt letartóztatták. A 31 napnyi börtönben töltött idő alatt a férfit rabtársai brutálisan bántalmazták, amihez a börtönszemélyzet asszisztált. Az ügy pikantériája, hogy a tízeurósról később kiderült: eredeti. A szerb kormányt az embertelen, megalázó bánásmód tolerálása és az eset ki nem vizsgálása miatt is elmarasztalta az EJEB.

A védőhöz való jog is korlátozható, ha az eljárás egésze fair

A barátnője megölésével gyanúsított belga kérelmezőt a rendőri őrizetben védő nélkül hallgatták ki. Előzetes letartóztatása alatt kirendelt védője a kilenc további kihallgatásról pedig távol maradt. Végül a kérelmezőt egy másik emberölés kísérletében is bűnösnek találták, jelenleg életfogytiglani büntetését tölti. Az ügyben az EJEB egyértelműsítette a védőhöz való jog tartalmát és a tisztességes eljárás vizsgálatának szempontjait.