Lengyelország és a Cseh Köztársaság megsértette a választásokra vonatkozó uniós jogot azáltal, hogy az olyan uniós polgároktól, akik nem az állampolgáraik, de ott rendelkeznek lakóhellyel, megtagadja azt a jogot, hogy politikai párt tagjai legyenek – áll az Európai Bíróság sajtóközleményében.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azzal, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján olyan jelölt is választható, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése értelmében a tisztséget megválasztása esetén nem töltheti be. A döntéshez különvéleményt csatoltak Salamon László és Schanda Balázs.
Azerbajdzsánban a választási eljárási törvény 2008-as módosítását követően az eljárás megrövidülése matt rendszerszintű problémává vált a jelöltek megkésett regisztrációja. Jelen esetben a 2010-es parlamenti választások során három jelöltet vettek nyilvántartásba olyan későn, hogy alig maradt idejük kampányolni. A Bíróság megállapította, hogy a formális nyilvántartásba vétel nem zárja ki, hogy sérüljön a szabad választáshoz való jog. A testület értelmezése szerint a jelöltek Egyezményben foglalt jogai sérültek, mivel a megkésett nyilvántartásba vételükre a hatóságoknak felróhatóan nem került sor időben, így pedig nem tudtak élni az Egyezményben foglalt jogaikkal.
