Passzív választójog és politikai párthoz való csatlakozás joga

Lengyelország és a Cseh Köztársaság megsértette a választásokra vonatkozó uniós jogot azáltal, hogy az olyan uniós polgároktól, akik nem az állampolgáraik, de ott rendelkeznek lakóhellyel, megtagadja azt a jogot, hogy politikai párt tagjai legyenek – áll az Európai Bíróság sajtóközleményében.

A Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban hatályos törvények kizárólag a saját állampolgáraiknak biztosítják a jogot ahhoz, hogy politikai párt tagjai legyenek. Következésképpen az Európai Bizottság szerint az olyan uniós polgárok, akik e tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, de nem ezek állampolgárai (a továbbiakban: „mobilis” uniós polgárok) a helyhatósági és az európai választásokon nem gyakorolhatják a passzív választójogukat ugyanolyan feltételekkel, mint a lengyel vagy cseh állampolgárok. A Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy egy ilyen
helyzet az EUMSZ 22. cikkel ellentétes, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést eredményez, tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Lengyelországgal, illetve a Cseh Köztársasággal szemben a Bírósághoz.

Jean Richard de la Tour főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság e kereseteket nyilvánítsa megalapozottnak. Véleménye szerint, noha a politikai párthoz való csatlakozás a tagállamok hatáskörébe tartozik, ez utóbbiak e hatáskör gyakorlása során kötelesek betartani az uniós jogból eredő kötelezettségeket. Márpedig ebből az következik, hogy valamennyi „mobilis” uniós polgárnak lehetősége kell legyen arra, hogy a helyhatósági és az európai választásokon a passzív választójogát ugyanolyan feltételekkel gyakorolja, mint a belföldi állampolgárok.

Richard de la Tour főtanácsnok e tekintetben úgy véli, hogy a politikai pártok által a tagállami választási rendszerekben betöltött központi és alapvető szerepre tekintettel és a demokratikus életben való részvétel érdekében az olyan „mobilis” uniós polgár, aki politikai párt tagjaként nem indulhat a helyhatósági vagy az európai választásokon, olyan helyzetbe kerül, amelyben a belföldi állampolgárokhoz képest csökken a
megválasztásának esélye. Ebben a kontextusban a főtanácsnok kiemeli, hogy a belföldi állampolgárok szabadon eldönthetik, hogy e választásokon milyen jelöltként, azaz politikai párt tagjaként vagy függetlenként indulnak, addig a „mobilis” uniós polgárok csupán az utóbbi lehetőséggel élhetnek.

A főtanácsnok e hátrányos megkülönböztetés esetleges igazolását illetően úgy véli, hogy nem sérti Lengyelország vagy a Cseh Köztársaság nemzeti identitását a „mobilis” uniós polgárok valamely politikai párthoz való, annak érdekében történő csatlakozása, hogy e polgárok passzív választójogának hatékony érvényesülését biztosítsák a helyhatósági és az európai választásokon.

(A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. A Bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.)

Az ismertetés napján az indítványok (C-808/21 és C-814/21) teljes szövege megtalálható a CURIA honlapon.

Forrás: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2024-01/cp240003hu.pdf

---